• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Találmányok, melyeket a világháborúnak köszönhetünk

Tudomány

5 hétköznapi találmány, melyet a második világháborúnak köszönhetünk

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Hirdetés

Talán különös megfogalmazásnak tűnik, ha azt mondjuk, bármit is köszönhetünk, egy több, mint 100 millió áldozattal járó világégésnek, de tudományosan bizonyított tény, hogy a háborúk nyilvánvalóan minden esetben jótékony hatással vannak a hadiipar, és így közvetve a technológia fejlődésére is. Nem történt ez másként a második világháború esetében sem, ahonnan számtalan olyan találmány alapötletét eredeztethetjük, amelyeket szinte mindannyian használunk a mai napig a mindennapjainkban.

Jól megfigyelhető tendencia, hogy a második világháború lezárultát követően rohamtempóban kezdett fejlődni a technológia, az elektronikai, egészségügyi, számítástechnológiai újítások gyakorlatilag nap-nap után követték egymást, a fejlődés pedig a mai napig folyamatosan, és megállíthatatlanul gyorsul. Az alábbi lista egyes tagjairól alighanem mindenkinek tudomása volt, ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy tartogat majd néhány meglepetést is, amiről nem is gondoltad volna, hogy a második világháborús szükségletek nélkül talán ma sem számítana népszerű használati cikknek.

Találmányok, melyeket a világháborúnak köszönhetünk

Találmányok, melyeket a világháborúnak köszönhetünk

Pillanatragasztó

Alighanem mindannyian használtuk már egy eltört tányér, vagy egy elengedett cipőtalp megragasztásához. A pillanatragasztó, vagy kémiai nevén cián-akrilát nedvesség hatására polimerizálódva tapasztja össze a kívánt felületeket, mely a létét tulajdonképpen egy furcsa véletlennek köszönhette. A második világháború alatt, egészen pontosan 1942-ben, egy Dr. Harry Coover által vezetett kutatócsapat a célzókészülékek készítésére alkalmas kísérleti műanyagon dolgozott, az előállított vegyület azonban olyan erővel tapadt a vele érintkezésbe lépő felületekhez, hogy végül valami egészen más született belőle. Coover és csapata selejtnek, és hibás vegyületnek tekintette a végeredményt, ám a kutatás vezetője elraktározta az ötletet a későbbiekben, és végül a háború után, 1951-ben vette elő újra, immáron a Kodak Research Labs munkatársaként. Végül 1958-ban szabadalmaztatták, és kezdték árusítani a mai napig használt pillanatragasztót.

Harry Coover és a pillanatragasztó

Harry Coover és a pillanatragasztó

A holdrakéták

Az ma már köztudott, hogy a háborút követően az amerikaiak a németek legkiválóbb tudósait, köztük a zseniális mérnököt, Werner von Braunt kutatási eredményeik átadására kötelezték, többen közülük pedig szolgálataikat is felajánlották a szövetségeseknek, tartva a háborús megtorlástól. Von Braun immáron az Egyesült Államokban álmodta meg, és fejlesztette ki a Saturn 5 névre keresztelt rakétát, mely aztán az Apollo-missziókat a Holdra juttatta, de elmondható, hogy gyakorlatilag ez a technológia egyértelműen abból az egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus V2-es rakétából indult, melyet a Harmadik Birodalom a második világháború alatt fejlesztett ki, többek közt von Braun vezérletével, és 1942-ben kezdte használni, bevetve végül a britek, és Belgium ellen is. A teljes titokban fejlesztett fegyvert bár nem az űr elérésére tervezték, mégis ez volt az első emberalkotta tárgy, mely kilépett a világűrbe.

A V2-es rakéta egy éles teszten

A V2-es rakéta egy éles teszten

Golyóstoll

Egy magyar illetőségű találmány, mely bár némileg a második világháború kitörése előtt készült el, végül a fronton zajló harcok vezettek szélesebb körű használatához és elterjedéséhez. Az újságíróként dolgozó Bíró László rájött arra, hogy az újságok nyomásához használt tinta nagyobb sűrűsége miatt könnyebben és gyorsabban szárad meg, és ennek mentén haladva alkotta meg azt a tollat, melynek szabadalmát aztán a brit kormány vásárolta meg, éppen azt a tulajdonságát kihasználva, hogy a katonák a kevésbé cseppfolyós tintával könnyebben boldogulnak majd a mozgó járműveken. Bár a golyóstollak mentén korábban 1888-ban az Egyesült Államokban, majd 1910-ben Németországban, sőt 1938-ban Csehországban is született egy-egy szabadalom, végül a legelterjedtebb a Bíró-féle toll lett, melynek első prototípusát a férfi kémikus fivérével, Bíró Györggyel együtt alkotta meg, zsidó származásuk miatt azonban már Argentínában éltek, mikor 1944-ben elindult a tollak sorozatgyártása.

Bíró László, és a golyóstoll

Bíró László, és a golyóstoll

Instant kávé

A mai értelemben is ismert instant kávé a Nestlé találmánya volt a második világháború alatt. Abban az időszakban született, amikor a raktárakban halmokban állt a látszólag eladhatatlan, és feldolgozhatatlan mennyiségű kávébab, a beszállítók pedig folyton kapkodtak, mert tudták, hogy az áru előbb, vagy utóbb tönkremegy. Végül a brazil kormány – tartva legfontosabb exportcikke értékének romlásától – bízta meg a Nestlét, hogy dolgozzon ki egy tervet, ami hosszú távon is megőrzi a kávé minőségét, fogyaszthatóvá, és felhasználhatóvá téve azt mindennapi használatra. A NESCAFÉ 1938-ban született meg, ugyanazzal a vákuumtechnológián alapuló csomagolással, amit az orvosi penicillin esetében is alkalmaztak. 1942-ben az amerikai hadsereg lecsapott az újdonságra, és az instant kávé a frontra küldött fejadagok részét kezdte képezni, ami odáig vezetett, hogy alig egy éven belül az amerikai termelés 100%-át a katonáknak juttatták.

Az 1938-as NESCAFÉ

Az 1938-as NESCAFÉ

Penicillin

Akárcsak a pillanatragasztó, ez is gyakorlatilag egy véletlenre vezethető vissza, mikor 1928-ban Alexander Fleming ahhoz, hogy egy tankönyv szerkesztése közben kísérleteit a lehető legaprólékosabban prezentálhassa a könyv lapjain, újra elvégezte egyesével mindegyiket. Ekkor vette észre, hogy a Penicillium notatum spórái a stafilococcus baktériumtenyészetében baktériummentes gyűrűket hoznak létre. Innentől persze még hosszú volt az út a szabadalomig, és az első emberkísérletekig, melyre végül csak 1942-ben került sor, leginkább azért, mert mikor Fleming rájött, hogy az anyag nem tud megfelelő ideig az emberi szervezetben maradni, és kifejteni a hatását, 1931-ben felhagyott a tanulmányozásával, és csak három évvel később kezdett újra kísérletezni vele. A második világháború alatt még kizárólag a hadseregnek engedélyezték a szélesebb körű használatát, az azonban hamar világossá vált, hogy a penicillin igen hatékonyan csökkenti a fertőzést, emiatt számtalan végtagot sikerült megmenteni az amputációtól, ráadásul felfedezték azt is, hogy a nemi betegségek kezelésében is igen hasznos tud lenni.

Fleming és a penicillin-kísérletek

Fleming és a penicillin-kísérletek

Kapcsolódó cikkek

A viktoriánus kor csendes gyilkosai

A viktoriánus kor csendes gyilkosai – Avagy hétköznapi veszélyek az angol aranykorban

Az angol aranykorban nemcsak a bűnözéstől kellett félniük az embereknek.

Hazug életek, kíméletlen kaméleonok

Hazug életek, kíméletlen kaméleonok – 5 pofátlan imposztor a XX. századból

Életművészek, akik számára a hazugság jelentette az élet értelmét.

James Ellroy: Ez a vihar

James Ellroy új regénye a bűn és korrupció krónikája a világháború poklában

A jelenkor talán legnagyobb krimiírója ismét a bűn ezerféle természetét tárja fel.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Hirdetés

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. május 14.

    A tehetség sokrétű ereje – 5+1 világhírű író, akik tudósként kezdték

    Orvos, biokémikus, fizikus, csillagász, és filológus, akik mind bestsellereket írtak.

    • 2021. április 30.

    Az igazi Mulder ügynök – J. Allen Hynek és a harmadik típusú találkozások

    Egy különleges történet, mely többek közt az X-aktákat inspirálta.

    • 2021. április 9.

    Szimbiózisban a természettel – 5 világhírű tudós, aki életét az állatoknak szentelte

    Gorillák, csimpánzok, madarak, természetvédelem és természetfilmek.

    • 2021. március 19.

    A két magyar Vasember – Ganz Ábrahám és Mechwart András

    A magyar ipar úttörői világszerte nevet szereztek hazánknak,

    • 2021. február 18.

    A Tesla-Edison-csörte, avagy az áramrendszerek háborúja

    Könnyebbé tették életünket zseniális elméjükkel és fáradhatatlan kíváncsiságukkal.

    Hirdetés