• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
David Attenborough-portré

Tudomány

A kék bolygó halkszavú védőszentje – Sir David Attenborough-portré

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Sir David Attenborough személyisége, munkássága, fiatalos lendülete és rendíthetetlen szelleme ámulatba ejt mindenkit, aki találkozik vele. Nem ismerni egyszerűen lehetetlen, hiszen az ismeretterjesztő műsorok nagy öregjeként több generációval szerettette meg az állatok és a növények világát. Nemrég kiemelt előadóként szólalt fel az ENSZ klímacsúcsán és a davosi Világgazdasági Fórumon, a BBC mellett a Netflixnek is elkezdett filmeket gyártani, a közelmúltban pedig egy Instagram-oldalt is létrehozott, és a Youtube-on válaszolgatott többek között Billie Eilish vagy Maisie Williams kérdéseire, hogy a fiatalabb generációkat is meg tudja szólítani. Életműve legendás, szorgalma és kitartása pedig példaértékű.

David Attenborough-portré

David Attenborough-portré

Sir David 1926. május 8-án született Londonban. A természethez már gyerekkorában is nagyon közel állt, nem véletlen, hogy a Cambridge-i Egyetemen ösztöndíjasként szerzett természettudományi diplomát 1947-ben, ezt követően pedig a tengerészetnél szolgált, de hiába remélte, hogy bejárja a világot, mindössze Wales-ig jutott, ahol két évig állomásozott. 1952-ben csatlakozott a BBC-hez, mint gyakornok. Az 1960-as és 1970-es években a csatorna programigazgatója is volt – egyebek mellett neki köszönhető, hogy a BBC elkezdett színes filmeket sugározni. Attenborough utazási szenvedélye munkája során mutatkozott meg igazán. A technikához, a filmezéshez való kötődése érthető, hiszen testvére volt a 2014-ben elhunyt Richard Attenborough, a kiváló filmrendező és színész. Feleségétől, az 1997-ben elhunyt Jane Elizabeth Ebsworth Orieltől egy fia és egy lánya született.

Munkássága talán legteljesebb és legkiemelkedőbb alkotása a kilenc filmet magában hordozó Élet-sorozat (Élet a Földön, 1979; Élet a fagyban, 1993; A madarak élete, 1998, Az emlősök élete, 2002, Élet  a növények között, 2005; Élet hidegvérrel, 2008;), de sokak számára felejthetetlen élményt nyújtottak az Az élő bolygó (1984) és az Élet megpróbáltatásai (1990) című alkotások is. Az általa jegyzett természetfilmekben mindig újabb és újabb technológiákat alkalmaztak és fejlesztettek ki, hogy korábban tévében sosem látott állatokat és természeti jelenségeket mutathassanak be.

Karrierje egyik csúcsa a Bolygónk, a Föld, az első HD-ben forgatott természetfilm, de még annak is megtalálták a módját, hogy a növények életét látványosan, izgalmasan tálalják a nagyérdemű részére.

David Attenborough-portré

David Attenborough-portré

Kevesen tudják, hogy Attenboroughnak 32 tiszteletbeli diplomája van a különböző brit egyetemekről. Bár nála nagyobb állatbarátot keresve sem találhatnánk, de még ő sem mindegyikükkel van kibékülve, a patkányokat például kifejezetten utálja. Nagy kedvencei közé tartozik a gorilla, amely sajnos napjaink egyik legveszélyeztetettebb faja: „Az értelem és a megértés egyik állatban sem fedezhető fel úgy, mint a gorillában” – mondta róla. A kaméleont vagy épp a zsiráfot viszont azért kedveli, mert ezeknél az élőlényeknél különlegessé alakult át az, ami másoknál szokványos.

A kaméleon például a világon semmi másra nem hasonlít, mintha különböző állatokból fércelték volna össze, ráadásul a mai napig derülnek ki új dolgok különleges szemével, tapadós nyelvével vagy épp színváltásával kapcsolatban.

Nem mindegy például, hogy kígyó vagy madár leselkedik rá, mindkét esetben másképp viselkedik. Színére érzelmi állapota is hatással van.  Emellett a polip és a holló intelligenciáját is csodálja, valamint a levelekre emlékeztető testrészekkel megáldott csikóhalfajtát is, amely tökéletesen képes beolvadni a tengeri növényzetbe.

David Attenborough-portré

David Attenborough-portré

Több mint tíz állat és növényfaj viseli valamilyen formában a nevét, ilyen például a „Nepenthes attenboroughii” névre keresztelt hatalmas húsevő növény. Nemcsak élőlényeket neveztek el azonban róla, az Egyesült Királyság sarki kutatóhajója is az „RRS Sir David Attenborough” nevet kapta. Munkájának jelentőségét maga a brit királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. 2005.  június 10-én megkapta az „Order of Merit” kitüntetést is, amelyet szintén II. Erzsébet adományoz azoknak, akik kiemelkedő tetteket hajtottak végre a művészetek vagy a tudományok területén. A nyolcvanadik születésnapján tartott ünnepség több mint ötvenéves tévés munkásságáról is megemlékezett, a beszédekben többek között Anglia nemzeti kincseként emlegették a tudóst. A rendezvényen nem kevésbé híres testvére, a rendező-színész Richard Attenborough (Gandhi, Chaplin, Jurassic Park) mellett, tiszteletét tette például Michael Palin, akit a Monthy Python filmek mellett ismeretterjesztő sorozatairól ismerhetünk.

Sir David Attenborough figyelme az utóbbi években egyre inkább a klímaváltozás, a műanyagszennyezés és más égető környezeti problémák felé fordult. Az évek során mindig igyekezett a természet szépségei és megvédendő értékei mellett a veszélyekre és ennek a csodálatos világnak a törékenységére is felhívni a figyelmet.

Az Egy élet a bolygónkon (A Life on Our Planet) című dokumentumfilmje és az Our Planet című sorozata a Netflixen érhető el, s minden eddiginél élesebben tárja elénk a valóságot és a megőrizendő értékek sokaságát. A szemet gyönyörködtető képek sokasága sem tudja eltéríteni a nézőket attól, hogyha nem vigyázunk, a filmben bemutatott Mad Max-filmekre emlékeztető borzalmas látomások valósággá válnak majd. Különösen hátborzongató a film eleje, amikor a csernobili házakban sétálunk végig Sir Daviddel, amely katasztrófa az egyik legintőbb jelnek tekinthető az emberiség eddigi történelmében.

David Attenborough-portré

David Attenborough-portré

2019 nyarán Sir David az ENSZ klímacsúcsán képviselte a kisembereket Lengyelországban. “Világ vezetői, vezessetek bennünket! Önökön áll, hogy túléli-e a klímaváltozást a civilizációnk és a természet, amitől magunk is függünk” – mondta 200 ország képviselőinek, akik azért gyűltek össze, hogy megbeszéljék, hogyan érjék el a párizsi klímaegyezményben rögzített célokat. Ahogy ebben a találó idézetben is összefoglalta:

„A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában”.

Szívből remélem, hogy intelmeit a világ vezetői és lakói is megfogadják és még nincs késő lépni a jövő generációinak védelme érdekében.

Kapcsolódó cikkek

800 éves kézirat fedi fel az Artúr-mondakör új értelmezését

A kézirattöredék különösen sokat szól Merlin szerepétől és szerelméről.

Sztárparádé a Netflix új komédiájában

Négy Oscar-díjas színész vállalt szerepet a Netflix katasztrófafilm-komédiájában

A streamingszolgáltató újabb nagy dobása idén karácsonyra.

Beckett (2021)

Sorozatgyártó fejjel nem egyszerű egész estés thrillert alkotni – Filmkritika

John David Washington új filmje alapvető forgatókönyvi hibákat vét.

Idén 35 éves az első Terminátor-film

A Skynet valósága – A Terminátor és a mesterséges intelligenciák

Avagy kell-e félnünk a Skynet pusztításától és világuralmi terveitől?

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. szeptember 3.

    A Skynet valósága – A Terminátor és a mesterséges intelligenciák

    Avagy kell-e félnünk a Skynet pusztításától és világuralmi terveitől?

    • 2021. augusztus 4.

    Miből lesz a cserebogár? – 7 szerencsés tudós, 7 véletlen felfedezés

    A cserebogár-elv, avagy a természettudomány nagyszerű véletlenjei.

    • 2021. július 14.

    A feltaláló, aki forradalmasította a sci-fit, az irodalom mégis kiátkozta

    Egyesek szerint műfajteremtő zseni, mások szerint vakbuzgó dilettáns.

    • 2021. június 16.

    Bátorság és tudásvágy – 7 rendkívüli kalandor, akik Indiana Jones-t is lekörözik

    Régészek, felfedezők és kalandorok a valóságból, akik mind ihletői Indy alakjának.

    • 2021. június 9.

    Villámhárítótól a Függetlenségi Nyilatkozatig – Benjamin Franklin, az amerikai polihisztor

    Nyomdász, fizikus, filozófus, feltaláló, diplomata és sakkozó.