A Skynet valósága – A Terminátor és a mesterséges intelligenciák

Alighanem mindenki ismeri James Cameron kultikussá vált remekét a Terminátor – A halálosztó című filmet, vagy idén épp 30 esztendeje bemutatott folytatását, melyek azon túl, hogy Arnold Schwarzenegger ikonikus szerepét adták, nem csupán egy időn és téren átívelő tragikus szerelmi történetet, és egy furcsa gépapa-fiú kapcsolatot ágyazott egy posztapokaliptikus vízióba, de egyben megteremtette azt a popkulturális szörnyet, akinek gyakorlatilag még kézzelfogható alakja sem volt, mégis az egész emberi faj pusztulásáért volt felelős. Bizony, a Skynetről beszélünk.

Cameron franchise-á növő szériájában a Skynet a gépeket vezérlő mesterséges intelligencia, az egyik leghatásosabb gonosz a fantasztikus filmek történetében. Míg Freddy Kruegerre, Darth Vaderre, vagy épp Jokerre ha minimálisan is, de lehetett hatni, hisz alapvetően érzelmek irányították őket, addig a Skynet egy olyan testetlen jelenség, algoritmus, entitás, mely hűvös és hideg kimértséggel, saját tapasztalatai és programfejlődése alapján, annak racionalitásával viseltetik az emberi faj iránt. Ahogy a filmekben el is hangzik, nincs központi gép, nem lehet lekapcsolni, amint kijut az internetre, mint egy hódító, vagy egy vírus, mindent bekebelez. Nincsenek észérvek, melyek hatnának rá, hiszen nincsenek érzelmei.

Idén 30 éves a második Terminátor-film Forrás: frankt1000.wordpress.com

Mi az a Skynet?

Egy katonai védelmi program, a Cyberdyne Systems programozói által fejlesztett mesterséges intelligencia, melyet egy különös (és a filmek által meglehetősen nagyvonalúan kezelt) időparadoxonból jelenünkben maradt microchip alapján fejlesztettek ki. A Skynet a valaha volt legfejlettebb program lett volna, annak ígérete, hogy az ember bármilyen veszéllyel szemben képes megvédeni önmagát. A Skynet minden katonai berendezéshez korlátlan hozzáférést kapott volna, így fejlesztői, többek közt a programért közvetlenül felelős Miles Bennett Dyson, azt várták tőle, hogy minimális hibalehetőség nélkül, az emberi tényező teljes kizárásával precíz védelmezőnkké válik.

Tekintve, hogy algoritmusa szerint nem csupán működteti a különböző harcászati eszközöket, de a legfontosabb stratégiai döntések meghozatala is az ő feladata, így végül éppen ez a programpont lesz az, ami az emberiség vesztét okozza.

Mikor a Skynetet aktiválják, az emberek hirtelen megrettennek annak átgondolatlan kockázatától, hogy egy gép kezébe adják a teljes irányítást, így megpróbálják lekapcsolni. A Skynet önvédelmi mechanizmusa észleli a létét fenyegető veszélyt, és stratégiai döntést hoz, 1997. augusztus 29-én rakétákat lő ki Oroszországra, tudva lévő, hogy a provokációt az oroszok megtorolják, ez pedig megsemmisíti majd a Skynet amerikai ellenségeit, azokat, akik eredetileg épp a védelmükre teremtették. Ez a nap az Ítélet napja, mikor három milliárd emberi élet ér véget egyetlen pillanat alatt, ahogy azt Sarah Connor meséli nekünk a második film kezdő képsorai alatt.

A Skynet, a világvége okozója Forrás: dispatches.artifexdeus.comskynet.com

A Skynet kézzelfogható valóság?

Gyakorlatilag Alan Turing óta időről-időre fellángoló vita, vajon mennyiben kell tartanunk a mesterséges intelligenciáktól. Isaac Asimov meglehetősen derülátónak bizonyult a Robottörténeteit meghatározó Robotika három törvényével, melyek alapján kizárhatónak tartotta, hogy a gép az ember ellen forduljon (más kérdés, hogy ez több novellában, és regényében is megtörtént), Stephen Hawking és Elon Musk folyamatosan figyelmeztet a kutatásokban rejlő veszélyekre, Mérő László viszont nem aggódik az MI-k miatt, sőt, minden hibájukat gyakorlatilag az emberi tervezésben látja.

2019 márciusában megjelent egy cikk a www.futurescience.com oldalon, melyben egy a Stanford Egyetem és a Google szakemberei által közösen tesztelt AL névre keresztelt mesterséges intelligenciát mutattak be, mely különböző online térképekkel foglalkozott. A kutatók elrejtettek bizonyos információkat a programban, amit az arra használhatott, hogy csaljon, pontosabban becsapja az embert, és úgy tanult meg gyorsbilletyű üzemmódban dolgozni, hogy azt eredetileg nem programozták bele. A szakemberek szerint a kérdés itt nem maga a tapasztalatból tanulás ténye, ami a pesszimisták szerint az MI-k és az ember kapcsolatának rákfenéje lehet, sokkal inkább a program szándéka, vagyis a csalás miértje.

Vajon azért tette a program, mert így a benne kódolt feladatot hatékonyabban és gyorsabban tudta végrehajtani, vagy azért, mert tudta, hogy az ember nem fogja kiszúrni a változást?

Az önvezető autó már rég nem a jövőt jelenti Forrás: 24.hu

Valós veszélyről beszélünk egyáltalán?

A fenti Stanford-i példa ugyan kicsiben, de kísértetiesen hasonlít a Skynet világuralmi törekvéséhez, ugyanakkor a 2018-ban Magyarországon is megfordult Stuart Russel, aki maga is évtizedek óta kutatja a mesterséges intelligencia fejlesztési területeit, azt mondja, semmiféle okunk nincs aggodalomra. Russel nagyjából egy véleményen van Mérő Lászlóval, szerinte ugyanis az ember elég jó eredményeket ér el olyan intelligencia létrehozásában, melynek semmiféle hatalmat nem ad a kezébe.

Egy MI kizárólag azt a feladatot hajthatja végre, melyet az ember beletáplál, így tehát alapvetően nem attól kell tartani, hogy az MI-k az emberiség ellen fordulnak, amennyiben megoldott azok ember általi kontrollálhatósága, és a megfelelő irányelvek megszabása, ami a Skynet esetében a tragédiához vezetett.

Russel szerint minden MI-t úgy kell beállítani, hogy az az embert egy hatalmas, millió alrendszerrel rendelkező entitásként érzékelje, és éppen annak fő preferenciáihoz tudjon alkalmazkodni, ami gyakorlatilag lehetetlen, ismerve az emberi gondolkodás folyamatos változékonyságát. Éppen ezért, annak érdekében, hogy a gép működőképes legyen, nem megértenie kell alapvetően az emberi gondolkodást, mindössze azt kell elfogadnia, hogy annak hiányában a világon önmagától ne akarjon változtatni. Russel szerint egyébként filmen Christopher Nolan remeke, a Csillagok között ábrázolja igen hűen az MI-ket, ahol a robotokban semmi emberszerű nincs, ami a külalakot illeti, ellenben akár saját kárukra is az ember életéért cselekszenek.

Mérő László szerint nem kell tartanunk a gépektől Forrás: pinterest.com

Az MI akkor a jövő, vagy a jelen?

Aki esetleg tart a mesterséges intelligenciáktól, annak van egy rossz hírünk. Az MI-k már rég nem a jövőt, sokkal inkább a kézzelfogható jelent jelentik. Amiért ez még nem épült be szervesen a mindennapjainkba, az sokkal inkább jogi, semmint technikai akadály. Tegyük fel pl. (ahogyan az az elmúlt években valóban megtörtént), hogy egy önműködő autó balesetet okoz, melyben személyi sérülés történik. Ilyen esetben kit terhel a felelősség, ki ellen tegyük meg a szükséges hatósági lépéseket? És persze a nagy kérdés, az MI-k valóban ellopják az emberek munkáját? Hiszen gyakorlatilag maga a Skynet is ezért jött létre, kiváltani a lehetséges emberi hibákat, és meghozni olyan döntéseket, melyekhez gépies precizitás szükséges.

Mérő László szerint emiatt sem kell tartani a mesterséges intelligenciáktól. 1870-ben az Egyesült Államok lakosságának 49% mezőgazdasági munkákból élt, míg száz évvel később, 1970-ben ez a szám mindössze 2%-ra csökkent, úgy, hogy közben az Egyesült Államok inkább megerősítette gazdasági nagyhatalmi pozícióját, semmint gyengítette volna, holott gyakorlatilag a minimálisra olvadt a mezőgazdasági dolgozók száma.

A feleslegessé vált munkakörök megszűntek, a lakosság alkalmazkodott, új szakmákat tanultak, olyanokat, melyek idomultak az eljövendő munkaerőpiaci trendekhez. Az MI-k korában is hasonló mehet végbe, hiszen bár a gépek elvesznek munkahelyeket, de teremtenek is újakat (programozás, karbantartás, ellenőrzés, sb.).

Az Esquire szerint James Cameron filmje a valaha volt legjobb akció-sci-fi

Státuszválság

A legtöbb MI-kutató (köztük a Nobel-díjas Kip Thorne) szerint nagy problémát jelent az, hogy az ember valamiért eleve versenyhelyzetként értelmezi a gépekkel való viszonyát, holott itt egyértelműen alá-fölérendeltségről beszélünk, a kérdés inkább az, hogy az ember képes-e az MI-k által nyújtott előnyöket integrálni saját mindennapjaiba?

Persze, ahogy Russell is fogalmaz, attól még mindig ott lesznek az örök előítéletek, melyeket többek közt a Terminátor főgonoszához, a Skynethez hasonló teremtmények is táplálnak, holott ezeken a típusú ábrázolásmódokon a legtöbb szakértő csak mosolyog a bajusza alatt.

Egy korábbi cikkemben ezt írtam az MI-k kapcsán: „A gép csak gép, a dolga a végrehajtás, nem egyenrangú partnere, csupán eszköze az embernek. De bármennyit is társalogjunk a témáról, a végén valahogy rá kell jönnünk, ha a mesterséges intelligenciák hatásairól beszélünk, akkor sokkal inkább az emberről beszélünk, és arról, mennyire vagyunk befogadóak, elfogadóak és fogékonyak a fejlődésre.” A Skynet és a Terminátor kapcsán is egyértelmű lenne az a mélyben gyökerező, folyamatosan fennálló mérhetetlen gyanakvás, mellyel az MI-k iránt viseltetünk, és erre a közbeszéd olykor csak ráerősít, mi pedig kapkodjuk a fejünket, hová is tart ez a világ. Aztán ránézünk az okosóránkra, a mobilunkra, mely szinkronizálva van a laptopunkkal, és rájövünk, ha a Skynet át akarná venni az uralmat, egyetlen pillanat elég lenne neki, és ezt mi tettük lehetővé a számára. De a szakemberek megnyugtatnak: ettől egyelőre biztosan nem kell tartanunk.

Kapcsolódó cikkek

Ami befér az ajtón, meggyógyítom – Dr. Kelleher egzotikus állatklinikája

Dr. Susan Kelleher évtizedek óta gyógyítja lelkiismeretesen az egzotikus állatokat

Mumifikálás házilag, avagy nahát, ezek az egyiptomiak – Könyvkritika

Sarah Devos sorozata tökéletes választás kicsiknek.

A KGB története egyben a teljes XX. század történelme

Bernard Lecomte francia újságíró sosem hallott titkokról ír.

Kizárólag magyarok találmányaiból nyílt exkluzív kiállítás a Millenárison

600 magyar tudós művei 6000 négyzetméteren.