Tudomány

A Tesla-Edison-csörte, avagy az áramrendszerek háborúja

Hirdetés

Thomas Edison és Nicola Tesla. Két lángelme egyazon korban, akik emberileg sajnos – ám a tudomány szempontjából mégis szerencsére – képtelenek voltak összefogni, vagy együttműködni egymással. Az emberiség történetének számos nagy formátumú alakját ismerjük, akik hozzásegítettek minket hétköznapjaink megkönnyítéséhez. A fenti úriemberek kétségkívül közéjük tartoznak, ugyanakkor még így is kiemelkednek, hiszen nem csupán egy, de számos létfontosságú találmány fűződik a nevükhöz. Háborújuk története legendás, érdemeiket pedig nem, hogy nem mosta el az idő, sokkal inkább csak nemesítette őket.

A feszültség háborúja

A feszültség háborúja

Nicola Tesla 1856. július 10-én született a horvátországi Smiljanban egy szerb ortodox lelkész fiaként. A grazi és a prágai műegyetem hallgatója volt, de apja halála követően, miután nem tudta tovább fizetni a tandíjat, sajnos félbe kellett szakítsa tanulmányait, így aztán Budapesten, a legendás Ganz gyárban kezdett dolgozni. Ganz Ábrahám akkor Európa legfejlettebb gyárának tulajdonosa és vezetője volt, olyan mérnök, akire méltán lehetünk büszkék. Az egykori gyárterület és öntöde ma múzeum, nagy élmény és büszkeség a falak között sétálni és látni alkotásaikat, amelyekkel híressé tették hazánk iparát.

Tesla Budapesten ismerkedett meg Puskás Ferenc mérnökkel, ő ajánlotta be bátyjának, Puskás Tivadarnak, aki 1882-ben alkalmazta az Edison cég általa vezetett párizsi kirendeltségénél, 1883-ban pedig itt valósította meg indukciós motorját.

Tesla természetesen hallott Edisonról, aki ekkorra már híres feltaláló és tudós volt. Csodálta őt és úgy döntött, hogy felkeresi, ezért 1884-ben fejében tucatnyi nyelvvel, tervvel, ötlettel, zsebében néhány centtel, egy repülőgép tervével és egy Edisonhoz szóló ajánlólevéllel, elutazott az Egyesült Államokba. Edison alkalmazta is, de a két nehéz természetű ember törvényszerűleg képtelen volt huzamosabb ideig együttműködni nemcsak az anyagiak, sokkal inkább a szakmai ellentétek miatt. Edison ugyanis az egyenáramra, míg Tesla a váltóáramra esküdött.

Edison vs. Tesla

Edison vs. Tesla

Tesla a végkielégítéséből így már önállóan folytatta útját és saját vállalatot alapított. Kutatta a szénszálas izzót fejlesztésének lehetőségeit, a világítás lehetséges módjait. 1891-ben találta fel a nevét viselő tekercset, amelyet a rádiókban és tévékben ma is használnak és csak Amerikában 121 szabadalmat jelentett be. Bár számos kitüntetést kapott és 1931-ben, 75. születésnapja alkalmából a Time magazin címlapján szerepelt az arcképe, élete nagy csalódása maradt, hogy a Nobel-díjat soha nem kapta meg. Tesla sajnos mindig is hajlamos volt a neurózisra, a depresszióra és a sértődésre, tisztaságmániás volt, irtózott a kerek tárgyaktól, és csak olyan szobában volt hajlandó megszállni, amelynek száma osztható volt hárommal, legalábbis számos visszaemlékezés említi meg e tényeket.

Tesla sok figyelmet szentelt cége alkalmazottaira, motiváltságuk és lojalitásuk fenntartására, de magánéletében már közel sem volt ilyen figyelmes, ezért az általa etetett galambokon kívül nem tudott senkit sem maga mellett tartani.

A magányos és elszegényedett Tesla nyolcvanhat éves korában, 1943. január 7-én New Yorkban halt meg, öröksége azonban semmit sem fakult. Hagyatékát 2003-ban az UNESCO dokumentációs világörökségének részévé nyilvánították. A nevével alapított díjat 1975 óta osztják ki évente, a világ legnagyobb Tesla-emlékművét pedig 2014-ben Prágában avatták fel. A teljesen elektromos autókat gyártó, 2003-ban Elon Musk által alapított, és mára rendkívül sikeressé vált amerikai cég is az ő nevét vette fel. A márka olyan hírességek érdeklődését is felkeltette, mint Bono vagy a Formula 1-es világbajnok, Damon Hill.

Tesla a laboratóriumában

Tesla a laboratóriumában

Thomas Alva Edison Teslától igencsak eltérő egyéniség volt: egyedül vagy másokkal közösen 1093 szabadalom fűződik a nevéhez, s volt olyan négyéves időszak az életében, amikor 300 találmányt jelentett be, azaz ötnaponta egyet. Társaságkedvelő, humoros embernek tartották, többször nősült és gyerekei születtek. Csak három hónapig járt iskolába, így aztán az autodidakta zseni egyik prototípusát is tisztelhetjük benne. Otthon valóságos kémiai „laboratóriumot” rendezett be; ha zsebpénzhez jutott, édesség helyett drótot, szeget, vegyszereket vásárolt. Sokszor elmesélte egy mulatságos kísérletét, melynek keretében fogott két macskát, farkukra drótot kötött, és az egyiket dörzsölni kezdte, remélve, hogy a drótban villanyáram indul meg. A kísérlet „eredményeként” büszkén mutatta a karmolások nyomán maradt fehér hegeket a bőrén.

Edison nyughatatlan természeténél fogva hamar munkát keresett, hogy legyen miből finanszíroznia kísérleteit. Már gyerekként kiváló üzleti érzéke volt, a vasútvonalakon árulta a saját maga által készített és nyomtatott újságot: nyomdász karrierje akkor ért véget, amikor kis híján felgyújtotta a vonatot. Izzólámpa-kísérleteit 1878-ban kezdte meg, amelynek eredményeként 1879. október 21-én reggel bekapcsolták az első villanykörtét, amely élénk fényét kibocsátva a környezetet is szépen kivilágította. A körte egy végben 45 óráig világított.

Edison másik híres találmánya a kinetoszkóp volt, melyet a Lumiere-fivérek fejlesztettek tovább, és az ebből született kinematográf nélkül vélhetően nem létezne modern moziipar sem.

Egy véletlen és mulatságos eset vezette a mágneses-fémkiválasztó feltalálására. A történet szerint egyszer egy marék fekete homokot vitt haza a sétájáról, hogy megvizsgálja annak vegyi összetételét. Egy munkás véletlenül mágnespatkót ejtett az asztalra helyezett homokra, s amikor felemelte, apró fekete szemcsék tapadtak hozzá, annak bizonyságául, hogy a homok fémet is tartalmaz. Tökéletesítette továbbá a lúgos nikkel-vas akkumulátort, amelyet a fonográf működtetésére szánt.  A hengerfonográf, az első gép, amely képes volt hangot rögzíteni és reprodukálni, szenzációt keltett és nemzetközi hírnevet szerzett Edisonnak. A Fonográf együttes híres dala, az „Edison Magyarországon” állít ennek emléket. 1909-ra Edison lett a tengeralattjárók és más járművek elektromos telepeinek fő beszállítója is.

Thomas Alva Edison

Thomas Alva Edison

Meg kell jegyezzünk azonban, hogy Edison sok esetben inkább üzletember volt, mint feltaláló vagy tudós, ezért több esetben olvashatunk olyan visszaemlékezést is, hogy bulvárújságokat pénzelt, amelyek extra pénzt kaptak minden olyan leközölt hírért, amelyben gázrobbanás vagy gázömlés miatti haláleset és anyagi kár volt a téma. Annyi biztos, hogy mindezek ellenére alapította meg a világ első profitorientált tudományos kutatóintézetét, a Menlo Parkot.

Nagy tisztelet övezte élete végén is, így Dearbornban 1929. október 21-én az izzólámpa születésének 50. évfordulójára Edison tiszteletére nagy ünnepséget rendeztek, amelyen az Egyesült Államok regnáló elnöke, Herbert Clark Hoover is részt vett, Edison legkedvesebb barátjával, Henry Forddal kiegészülve.

Edison és Tesla „csatájának” egy sajnos hazánkban nehezen fellelhető film – a Benedict Cumberbatch, Michael Shannon és Nicholas Hoult főszereplésével, Martin Scorsese produceri felügyelete alatt készült – The Current War állít emléket, de ugyanígy megemlíthető Graham Moore idehaza is nagy sikert aratott regénye, Az éjszaka fénye, mi pedig jó szívvel ajánljuk mindkettőt nemcsak a fizika iránt érdeklődőknek, hanem azoknak is, akiket ámulatba ejt az emberiség fejlődésén munkálkodó zsenik története, akik legbelül persze éppolyan emberek voltak, mint mi.

A The Current War című film plakátja

A The Current War című film plakátja

Kapcsolódó cikkek

Stonehenge rejtélye 1919 óta foglalkoztatja a régészeket

Új elmélet született Stonehenge rejtélyével kapcsolatban

Az új teória pontosabb képet adhat a hatalmas megalitok származási helyéről.

Hírek

2021. 02. 17.

Hamarosan maga az ötletgazda ad magyarázatot a sikerszériákra

Elon Musk könyvben írja meg a SpaceX és a Tesla sikersztoriját

A milliárdos zseni már két éve ígéri, úgy fest, most végre tényleg belefog.

Hírek

2021. 02. 11.

Óceánok mélyéről a Holdra – Jules Verne, a jövőlátó fotelkalandor

Összeszámlálhatatlan irodalmi és kulturális hatás egy egyszerű francia embertől.

Irodalom

2021. 02. 08.

Neil deGrasse Tyson méltó örököse Carl Sagannak

Kozmikus komplikációk a világ leghíresebb asztrofizikusának tollából

Carl Sagan ismeretterjesztő munkásságának legnyilvánvalóbb örököse.

Hírek

2021. 02. 04.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Az afrikai sziklatörő – 180 éve született Henry Morton Stanley

Egy furfangos és szerencsés ember története a “Sziklatörő” legendája mögött.

Tudomány

2021. 01. 28.

David Attenborough-portré

A kék bolygó halkszavú védőszentje – Sir David Attenborough-portré

Sir David Attenborough még lassan 95 évesen is képes ámulatba ejteni a világot.

Tudomány

2021. 01. 20.

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

Jean-Jacques Rousseau, a modern környezetvédők előfutára

Rousseau közhellyé érett jeligéje vajon valóban azt jelenti, amit sok éve gondolunk róla?

Tudomány

2021. 01. 14.

Expedíciók, melyek sosem tértek vissza

Elveszett remények – 5 hírhedt expedíció, melynek résztvevői sosem tértek vissza

Kalandvágy vagy tudományos kíváncsiság? Akadt, akit a halálba űzött.

Tudomány

2021. 01. 05.

Hirdetés