Tudomány

A XX. század második felének 5 kiváló magyar koponyája

Hirdetés

Szent-Györgyi Albert, Neumann János, Teller Ede vagy Szilárd Leó nevét vélhetően és remélhetőleg mindenki ismeri, a XX. század derekának sorsfordító pillanatainak tevékeny részesei voltak, nélkülük talán nem fedezik fel a C-vitamint, vagy épp a személyi számítógépek korai darabjait, és az atomenergia hasznosulása sem lenne vélhetően ennyire kiaknázott akár negatív, akár pozitív értelemben.

Manapság is akadnak, akadtak azonban olyan kiváló tudósaink, akik talán névleg azt a státuszt sosem érik el, mint a nagy elődök, ám munkásságukat megismerni érdemes, sőt ajánlott, hiszen mindannyian fontos kérdések megválaszolásával, kutatással és ismeretterjesztéssel töltik, és töltötték a mindennapjaikat. Összeszedtem most 5 kiváló koponyát a magyar tudományos élet elmúlt 40-50 évéből, 5 szakembert 5 különböző tudományterületről, akik egy része szerencsére a mai napig aktív tagja a közéletnek. Íme!

Nem fogyunk ki kiváló szakemberekből

Nem fogyunk ki kiváló szakemberekből Forrás: www.ut.ee

Czeizel Endre, orvos-genetikus

Czeizel 1935-ben született Budapesten. Az eredetileg történésznek készülő fiú a kitűnő érettségi után apja javaslatára fordult az orvoslás felé, és felvételizett a Semmelweiss Orvostudományi Egyetemre. 1956-ban, forradalmi szerepvállalása miatt a pártbizottság megakadályozta, hogy munkát kapjon az egyetem oktatói karában, így végül a János Kórház szülészetén kezdte meg pályáját. Czeizel kezdetben a terhes nőktől vett vérmintákon végzett epidemológiai szűrővizsgálatokat, és tulajdonképpen ez volt az, ami végül a genetika területére vezette. 1969-től Dániában, 1971-től az Egyesült Királyságban vett részt a területet érintő továbbképzéseken, hazaérkezése után pedig belefogott saját kromoszómavizsgálataiba, mely a terhesség során keletkező genetikai elváltozásokat vizsgálta. Ennek kapcsán született egyik legnagyobb újítása az 1980-as évek elején, mikor feltételezte, hogy a terhesség alatt folsav adagolásával megelőzhetők az idegcső-elzáródással járó zavarok. Összesen több mint 5500 párt vont be a vizsgálatba, ami kimutatta, hogy a kezelésen átesett csoportban egyetlen fejlődési rendellenesség sem történt, míg a kontrollcsoportban hat darab is. Ennek hatására manapság az Egyesült Államokban már a lisztbe is folsavat kevernek, köszönhetően Czeizel kutatásainak. A kiváló genetikus 2003-ban vonult nyugdíjba, 2015-ben hunyt el.

Dr. Czeizel Endre

Dr. Czeizel Endre Forrás: life.hu

Mérő László, matematikus

Mérőt manapság talán leginkább önálló, tudományelméleti előadásairól, és igencsak tetemes publicisztikájáról ismerik, pedig hosszú, és máig tartó tudományos pályafutása alatt számtalan folyamatosan aktuális problémával foglalkozott. Mérő 1974-ben végzett az ELTE matematikus szakán, majd 1980-ban megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa címet. Saját bevallása szerint azért választotta ezt a pályát, mert a matematika mindig is jól ment neki. A különböző algoritmusok vizsgálata egészen pályakezdőként kezdte érdekelni, és már a nyolcvanas évek elején részt vett a mesterséges intelligenciakutatás programjaiban. Kutatási területe később kibővült pszichológiai vonatkozásokkal, játékelmélet, döntési folyamatok, emberi gondolkodás és pszichofizika témakörökkel. Az 1980-as évek végétől a mesterséges intelligencia vonalán haladva a Phone2Play Számítástechnikai Fejlesztő Rt-nél dolgozott alapítóként, és számtalan amerikai és japán cég számára fejlesztettek telefonos videójátékokat, többek közt, jóbarátjával, Rubik Ernővel karöltve. 2000-es pszichológia habilitációja után leginkább gazdaságpszichológiával foglalkozott, coachként számtalan multicég megbízásából tart előadásokat, és ekkor már nagyjából 12 külföldi egyetem foglalkoztatta vendégoktatóként. Első kötete Észjárások címmel 1989-ben jelent meg, szellemes stílusa és egyedi gondolatai hamar népszerű szerzővé tették itthon és külföldön egyaránt. Jelenleg az ELTE és a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem oktatója. (Mérő Lászlóval nemrég mi is interjúztunk számtalan izgalmas téma érintésével, a beszélgetést itt olvashatjátok el.)

Dr. Mérő László

Dr. Mérő László Forrás: mandiner.hu

Oláh György, kémikus

Az 1927-es születésű Oláh György talán a lista legnívósabb neve, a később világszerte ismert vegyészprofesszor 1949-ben doktorált kémiából, hogy aztán a híres Zemplén Géza kutatási asszisztense lehessen, ám az 1956-os forradalom után elhagyni kényszerült az országot, ahonnan előbb Kanadába, majd az Egyesült Államokba települt, ahol 1971-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. A Dél-kaliforniai Egyetem oktatójaként választották meg a Los Angeles-i érdekeltségű Loker Szénhidrogénkutató Intézet igazgatójává. Fő kutatási területe a karbokationok előállítására és tanulmányozására fókuszált, melynek hatására új, a korábbinál magasabb oktánszámú üzemanyagok kifejlesztésére nyílt lehetőség, ráadásul azok létrehozásához is kidolgozott egy a korábbinál jóval gazdaságosabb módszert. Nem mellesleg az ő nevéhez fűződik a direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozása is, mely hosszútávon a globális felmelegedés problémájára is egyfajta megoldást nyújthat. A kutatás során elektromos áram tárolására tették alkalmassá a metanolt, mely így a hagyományos akkumulátoroknál nagyobb hatásfokkal tudott működni, alternatívát adva a kétütemű motorok felváltására. Tudományos munkásságát a Svéd Tudományos Akadémia is elismerte, és 1994-ben neki ítélték oda a kémiai Nobel-díjat. Oláh egész pályafutása alatt tartotta a kapcsolatot magyar kutatótársaival, és számtalanszor látogatott haza tudományos konzultációkra, előadásokra, konferenciákra. 2017-es halála után végakarata szerint a Fiumei úti Sírkertben helyezték örök nyugalomra, búcsúztatóján a hazai tudományos élet legjava részt vett.

Dr. Oláh György

Dr. Oláh György Forrás: delmagyar.hu

Juhász Árpád, geológus

Juhász 1935-ben született, és hosszú pályafutása alatt talán az ország tudományos ismeretterjesztői tevékenységének fő élharcosává nőtte ki magát. 1957-ben végzett az ELTE geológia szakán, és egy évvel később a Magyar Természettudományi Múzeumnál helyezkedett el, az 1960-as évektől pedig mindent megtett a geológia tudományának népszerűsítéséért, melyet egy idő után már a Magyar Televízió szerkesztőjeként is megtehetett. 1974-től jelentek meg publicisztikái tudományos lapokban, többek közt a Mi világunk sorozatban, melynek szerkesztője is volt. Szakmájának hála beutazhatta a világot, nagyjából 110 országban járt élete során, és ezeket az utazásokat mind-mind a tudományos ismeretterjesztés szolgálatába állította. Lényegében minden egyes helyen, ahol megfordult, filmet is forgatott, leginkább a különböző illetékes nép- és embercsoportok szokás- és hiedelemvilága érdekelte. Kései karrierje alatt nem egyszer szólalt fel a klímaváltozás megállításáért, többek közt a Párizsi Klímakonferencia előkészítésében való részvételre is felkérést kapott. Korábban leginkább az amerikai kontinens geológiai változásai iránt érdeklődött, és több kötetet is publikált a témában saját fotóival kiegészítve, a globális felmelegedés kapcsán a gleccserek kutatásába is belefogott, és kijelentette, hogy a gleccserek nem mások, mint a Föld hőmérői. Máig tartó pályája során több száz útifilmet forgatott, és kéttucatnál is több könyve jelent meg, manapság is sűrűn kérik ki a véleményét szakértőként a területét érintő kérdésekben. Jelenleg legújabb ismeretterjesztő könyvén dolgozik. (Juhász Árpáddal nemrég interjút is készítettünk, sok meghökkentő témát és az emberiség jövőjét boncolgató kérdést érintettünk. A teljes interjú itt olvasható el.)

Dr. Juhász Árpád

Dr. Juhász Árpád Forrás: csopamedia.hu

Pléh Csaba, pszichológus

Pléh 1969-ben végzett okleveles pszichológusként, egy évvel később pedig a doktori címét vehette át, mára az egyik legismertebb, iskolateremtő agykutatónak tartják, hírneve külföldre is elér. 1973-tól alkalmazott és okleves nyelvész. Fő kutatási területe a kognitív tudomány, ennek kapcsán alapította 1999-ben a Szegedi Tudományegyetemen a Megismeréstudományi és Neuropszichológia Programot, amit manapság csak Szegedi Kognitív Programnak neveznek. Pszichológiai és nyelvészi végzettségének köszönhetően a Jean Piaget és Noam Chomsky által követett úton haladva a pszicholingvisztika, vagyis a nyelv pszichológiája felé fordult, 2014-ben egy közel 1500 oldalas tanulmánykötetben társszerzőként publikálta eredményeit, melyeket a terület egyik legátfogóbb szakirodalmának tartanak. Tudományos munkája messze nem csak a kutatásokra terjed ki, bár azok is számtalan területet érintenek, mint amilyen a kétnyelvűség, az észlelés, a filozófia, az evolúciós pszichológia, vagy a nyelvek elsajátítása. Ezeken felül tudományos publikációi, az általa szervezett konferenciák, az általa szerkesztett gyűjteményes kötetek mind-mind szakmai elhivatottságát tükrözik, ráadásul a mai napig a szabad tudományos vita szószólója, és társaitól, kollégáitól, és hallgatóitól is bátran veszi a vitakezdeményezéseket. Egy sor kitüntetés, többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének, és egy sor tudományos társasági tagság tulajdonosa. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára.

Dr. Pléh Csaba

Dr. Pléh Csaba Forrás: mta.hu

A kiváló, világjáró magyar geológussal, dr. Juhász Árpáddal Te is találkozhatsz május 30-án a Lurdy Házban, ahol A kék bolygó jövője címmel tart majd előadást! Jegyek a Ticketportal országos hálózatában IDE kattintva!

Május 30-án a Lurdy Házban

Május 30-án a Lurdy Házban

 

Kapcsolódó cikkek

Pókember 1963 óta teszi a dolgát

Árva tinédzserből lett a világ legjövedelmezőbb szuperhőse

Stan Lee és Steve Ditko 1962-ben új irányvonalat szabtak a szuperhőstörténeteknek.

Képregény

2021. 01. 15.

Illusztráció Orwell világhírű regényéhez

Sorozatként éled újjá George Orwell 1984 című regényének brutális színpadi adaptációja

Az új adaptáció csavar egyet a legendás történet feldolgozásán, de szerencsére nem drasztikus módon.

Hírek

2021. 01. 15.

Az említett barlangfalon egy teljes, és két részlegesen fennmaradt disznófestmény ékeskedik

A világ legrégebbi barlangrajzaira bukkantak Indonéziában

A pontos kormeghatározást követően a tudósok már DNS-mintákat keresnek a barlangban.

Hírek

2021. 01. 15.

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

Jean-Jacques Rousseau, a modern környezetvédők előfutára

Rousseau közhellyé érett jeligéje vajon valóban azt jelenti, amit sok éve gondolunk róla?

Tudomány

2021. 01. 14.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

Jean-Jacques Rousseau, a modern környezetvédők előfutára

Rousseau közhellyé érett jeligéje vajon valóban azt jelenti, amit sok éve gondolunk róla?

Tudomány

2021. 01. 14.

Expedíciók, melyek sosem tértek vissza

Elveszett remények – 5 hírhedt expedíció, melynek résztvevői sosem tértek vissza

Kalandvágy vagy tudományos kíváncsiság? Akadt, akit a halálba űzött.

Tudomány

2021. 01. 05.

Alan Turing (1912-1954)

Legyőzte az Enigmát, de ez is kevésnek bizonyult – Alan Turing, a mesteri kódtörő

A matematika egyik legnagyobb úttörője a homoszexualitást büntető brit jogrendszer áldozata.

Tudomány

2020. 12. 15.

Gerald Durrell (1925-1995)

A játékos természetbúvár, aki csak az állatokért élt – 95 éve született Gerald Durrell

A mosolygós természetbúvár, aki csak önmagára nem figyelt eléggé.

Tudomány

2020. 11. 16.

Carl Sagan (1934-1996)

Az Éden sárkányai – Carl Sagan, a kozmosz tűnődő aktivistája

Csillagász, békeaktivista, asztrobiológus, igazi sokoldalú zseni.

Tudomány

2020. 11. 09.

Hirdetés