Tudomány

A XX. század második felének 5 kiváló magyar koponyája

Hirdetés

Szent-Györgyi Albert, Neumann János, Teller Ede vagy Szilárd Leó nevét vélhetően és remélhetőleg mindenki ismeri, a XX. század derekának sorsfordító pillanatainak tevékeny részesei voltak, nélkülük talán nem fedezik fel a C-vitamint, vagy épp a személyi számítógépek korai darabjait, és az atomenergia hasznosulása sem lenne vélhetően ennyire kiaknázott akár negatív, akár pozitív értelemben.

Manapság is akadnak, akadtak azonban olyan kiváló tudósaink, akik talán névleg azt a státuszt sosem érik el, mint a nagy elődök, ám munkásságukat megismerni érdemes, sőt ajánlott, hiszen mindannyian fontos kérdések megválaszolásával, kutatással és ismeretterjesztéssel töltik, és töltötték a mindennapjaikat. Összeszedtem most 5 kiváló koponyát a magyar tudományos élet elmúlt 40-50 évéből, 5 szakembert 5 különböző tudományterületről, akik egy része szerencsére a mai napig aktív tagja a közéletnek. Íme!

Nem fogyunk ki kiváló szakemberekből

Nem fogyunk ki kiváló szakemberekből Forrás: www.ut.ee

Czeizel Endre, orvos-genetikus

Czeizel 1935-ben született Budapesten. Az eredetileg történésznek készülő fiú a kitűnő érettségi után apja javaslatára fordult az orvoslás felé, és felvételizett a Semmelweiss Orvostudományi Egyetemre. 1956-ban, forradalmi szerepvállalása miatt a pártbizottság megakadályozta, hogy munkát kapjon az egyetem oktatói karában, így végül a János Kórház szülészetén kezdte meg pályáját. Czeizel kezdetben a terhes nőktől vett vérmintákon végzett epidemológiai szűrővizsgálatokat, és tulajdonképpen ez volt az, ami végül a genetika területére vezette. 1969-től Dániában, 1971-től az Egyesült Királyságban vett részt a területet érintő továbbképzéseken, hazaérkezése után pedig belefogott saját kromoszómavizsgálataiba, mely a terhesség során keletkező genetikai elváltozásokat vizsgálta. Ennek kapcsán született egyik legnagyobb újítása az 1980-as évek elején, mikor feltételezte, hogy a terhesség alatt folsav adagolásával megelőzhetők az idegcső-elzáródással járó zavarok. Összesen több mint 5500 párt vont be a vizsgálatba, ami kimutatta, hogy a kezelésen átesett csoportban egyetlen fejlődési rendellenesség sem történt, míg a kontrollcsoportban hat darab is. Ennek hatására manapság az Egyesült Államokban már a lisztbe is folsavat kevernek, köszönhetően Czeizel kutatásainak. A kiváló genetikus 2003-ban vonult nyugdíjba, 2015-ben hunyt el.

Dr. Czeizel Endre

Dr. Czeizel Endre Forrás: life.hu

Mérő László, matematikus

Mérőt manapság talán leginkább önálló, tudományelméleti előadásairól, és igencsak tetemes publicisztikájáról ismerik, pedig hosszú, és máig tartó tudományos pályafutása alatt számtalan folyamatosan aktuális problémával foglalkozott. Mérő 1974-ben végzett az ELTE matematikus szakán, majd 1980-ban megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa címet. Saját bevallása szerint azért választotta ezt a pályát, mert a matematika mindig is jól ment neki. A különböző algoritmusok vizsgálata egészen pályakezdőként kezdte érdekelni, és már a nyolcvanas évek elején részt vett a mesterséges intelligenciakutatás programjaiban. Kutatási területe később kibővült pszichológiai vonatkozásokkal, játékelmélet, döntési folyamatok, emberi gondolkodás és pszichofizika témakörökkel. Az 1980-as évek végétől a mesterséges intelligencia vonalán haladva a Phone2Play Számítástechnikai Fejlesztő Rt-nél dolgozott alapítóként, és számtalan amerikai és japán cég számára fejlesztettek telefonos videójátékokat, többek közt, jóbarátjával, Rubik Ernővel karöltve. 2000-es pszichológia habilitációja után leginkább gazdaságpszichológiával foglalkozott, coachként számtalan multicég megbízásából tart előadásokat, és ekkor már nagyjából 12 külföldi egyetem foglalkoztatta vendégoktatóként. Első kötete Észjárások címmel 1989-ben jelent meg, szellemes stílusa és egyedi gondolatai hamar népszerű szerzővé tették itthon és külföldön egyaránt. Jelenleg az ELTE és a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem oktatója. (Mérő Lászlóval nemrég mi is interjúztunk számtalan izgalmas téma érintésével, a beszélgetést itt olvashatjátok el.)

Dr. Mérő László

Dr. Mérő László Forrás: mandiner.hu

Oláh György, kémikus

Az 1927-es születésű Oláh György talán a lista legnívósabb neve, a később világszerte ismert vegyészprofesszor 1949-ben doktorált kémiából, hogy aztán a híres Zemplén Géza kutatási asszisztense lehessen, ám az 1956-os forradalom után elhagyni kényszerült az országot, ahonnan előbb Kanadába, majd az Egyesült Államokba települt, ahol 1971-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. A Dél-kaliforniai Egyetem oktatójaként választották meg a Los Angeles-i érdekeltségű Loker Szénhidrogénkutató Intézet igazgatójává. Fő kutatási területe a karbokationok előállítására és tanulmányozására fókuszált, melynek hatására új, a korábbinál magasabb oktánszámú üzemanyagok kifejlesztésére nyílt lehetőség, ráadásul azok létrehozásához is kidolgozott egy a korábbinál jóval gazdaságosabb módszert. Nem mellesleg az ő nevéhez fűződik a direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozása is, mely hosszútávon a globális felmelegedés problémájára is egyfajta megoldást nyújthat. A kutatás során elektromos áram tárolására tették alkalmassá a metanolt, mely így a hagyományos akkumulátoroknál nagyobb hatásfokkal tudott működni, alternatívát adva a kétütemű motorok felváltására. Tudományos munkásságát a Svéd Tudományos Akadémia is elismerte, és 1994-ben neki ítélték oda a kémiai Nobel-díjat. Oláh egész pályafutása alatt tartotta a kapcsolatot magyar kutatótársaival, és számtalanszor látogatott haza tudományos konzultációkra, előadásokra, konferenciákra. 2017-es halála után végakarata szerint a Fiumei úti Sírkertben helyezték örök nyugalomra, búcsúztatóján a hazai tudományos élet legjava részt vett.

Dr. Oláh György

Dr. Oláh György Forrás: delmagyar.hu

Juhász Árpád, geológus

Juhász 1935-ben született, és hosszú pályafutása alatt talán az ország tudományos ismeretterjesztői tevékenységének fő élharcosává nőtte ki magát. 1957-ben végzett az ELTE geológia szakán, és egy évvel később a Magyar Természettudományi Múzeumnál helyezkedett el, az 1960-as évektől pedig mindent megtett a geológia tudományának népszerűsítéséért, melyet egy idő után már a Magyar Televízió szerkesztőjeként is megtehetett. 1974-től jelentek meg publicisztikái tudományos lapokban, többek közt a Mi világunk sorozatban, melynek szerkesztője is volt. Szakmájának hála beutazhatta a világot, nagyjából 110 országban járt élete során, és ezeket az utazásokat mind-mind a tudományos ismeretterjesztés szolgálatába állította. Lényegében minden egyes helyen, ahol megfordult, filmet is forgatott, leginkább a különböző illetékes nép- és embercsoportok szokás- és hiedelemvilága érdekelte. Kései karrierje alatt nem egyszer szólalt fel a klímaváltozás megállításáért, többek közt a Párizsi Klímakonferencia előkészítésében való részvételre is felkérést kapott. Korábban leginkább az amerikai kontinens geológiai változásai iránt érdeklődött, és több kötetet is publikált a témában saját fotóival kiegészítve, a globális felmelegedés kapcsán a gleccserek kutatásába is belefogott, és kijelentette, hogy a gleccserek nem mások, mint a Föld hőmérői. Máig tartó pályája során több száz útifilmet forgatott, és kéttucatnál is több könyve jelent meg, manapság is sűrűn kérik ki a véleményét szakértőként a területét érintő kérdésekben. Jelenleg legújabb ismeretterjesztő könyvén dolgozik. (Juhász Árpáddal nemrég interjút is készítettünk, sok meghökkentő témát és az emberiség jövőjét boncolgató kérdést érintettünk. A teljes interjú itt olvasható el.)

Dr. Juhász Árpád

Dr. Juhász Árpád Forrás: csopamedia.hu

Pléh Csaba, pszichológus

Pléh 1969-ben végzett okleveles pszichológusként, egy évvel később pedig a doktori címét vehette át, mára az egyik legismertebb, iskolateremtő agykutatónak tartják, hírneve külföldre is elér. 1973-tól alkalmazott és okleves nyelvész. Fő kutatási területe a kognitív tudomány, ennek kapcsán alapította 1999-ben a Szegedi Tudományegyetemen a Megismeréstudományi és Neuropszichológia Programot, amit manapság csak Szegedi Kognitív Programnak neveznek. Pszichológiai és nyelvészi végzettségének köszönhetően a Jean Piaget és Noam Chomsky által követett úton haladva a pszicholingvisztika, vagyis a nyelv pszichológiája felé fordult, 2014-ben egy közel 1500 oldalas tanulmánykötetben társszerzőként publikálta eredményeit, melyeket a terület egyik legátfogóbb szakirodalmának tartanak. Tudományos munkája messze nem csak a kutatásokra terjed ki, bár azok is számtalan területet érintenek, mint amilyen a kétnyelvűség, az észlelés, a filozófia, az evolúciós pszichológia, vagy a nyelvek elsajátítása. Ezeken felül tudományos publikációi, az általa szervezett konferenciák, az általa szerkesztett gyűjteményes kötetek mind-mind szakmai elhivatottságát tükrözik, ráadásul a mai napig a szabad tudományos vita szószólója, és társaitól, kollégáitól, és hallgatóitól is bátran veszi a vitakezdeményezéseket. Egy sor kitüntetés, többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének, és egy sor tudományos társasági tagság tulajdonosa. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára.

Dr. Pléh Csaba

Dr. Pléh Csaba Forrás: mta.hu

A kiváló, világjáró magyar geológussal, dr. Juhász Árpáddal Te is találkozhatsz május 30-án a Lurdy Házban, ahol A kék bolygó jövője címmel tart majd előadást! Jegyek a Ticketportal országos hálózatában IDE kattintva!

Május 30-án a Lurdy Házban

Május 30-án a Lurdy Házban

 

Kapcsolódó cikkek

A karantén jót tett a klasszikusok olvasottságának

Jót tett a klasszikus regények olvasottságának a járványhelyzet

A Háború és béke eladásai közel 70%-al nőttek a karanténhelyzet alatt.

Hírek

2020. 10. 28.

Gerald Durrell immáron 25 éve nincs köztünk

Gerald Durrell nagy mennyiségben fogyasztva sem fekszi meg az olvasó gyomrát

Karácsonykor is lesz lehetőségetek Durrell-remekműveket fogyasztani.

Hírek

2020. 10. 28.

Banksy talán leghíresebb műve, amit azért egyetlen MI sem tud reprodukálni

Egy új fejlesztésű algoritmus képes Banksy stílusában alkotni

Ganksy persze az eredeti művek mögöttes gondolatait nem képes reprodukálni.

Hírek

2020. 10. 28.

Az eredeti Frozen Hell című regényből elevenedik meg ismét John Carpenter remeke

80 év után meglelt kéziratból készül John Carpenter kultfilmjének remake-je

Maga Carpenter is beszélt egy interjúban a készülő filmről, ami valóban újdonság lehet majd.

Hírek

2020. 10. 27.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

A Csontháború

Kémkedés, zsarolás, gyűlölet az őslénytanban – A Csontháború története

A paleontológia történetének legellentmondásosabb, és leggyümölcsözőbb epizódja.

Tudomány

2020. 10. 06.

A laboratóriumban

Neme miatt számtalan akadályba ütközött, végül kétszeres Nobel-díjas lett – Marie Curie élete

Egy inspiráló nő, aki minden szempontból meghaladta a korát.

Tudomány

2020. 09. 14.

A Titanic kifut első és utolsó útjára

Robert Ballard titkos expedíciója – 35 éve fedezték fel a Titanic hullámsírját

Atomtengeralattjárókat keresett, titkon mégis az óriáshajót kutatta, és megtalálta.

Tudomány

2020. 09. 01.

Neil Armstrong a szimulátorban, a landolást gyakorolva

A XX. század Kolumbuszai – 7 felfedező, akik nélkül szegényebb lenne a tudomány

Zseniális felfedezők és feltalálók, akiknek hála tarthat ott a modernkori tudomány, ahol mi is ismerjük.

Tudomány

2020. 08. 05.

Neil deGrasse Tyson

Neil deGrasse Tyson – Aki tudja a világegyetem titkait, és el is meséli

Carl Sagan és Stephen Hawking méltó örököse egy szórakoztató zseni.

Tudomány

2020. 07. 03.

Facebook közösség