- Kovács Krisztián
- 2019. április 17. | Becsült olvasási idő: 7 perc
Különös, hogy ahány tudományág, lényegében annyi teória kering közkézen arról, milyen arcát mutatja majd a bolygónk 3 évtized múlva, abban azonban gyakorlatilag mindenki egyetért, hogy az jövőben alaposan megváltozik majd a társadalmi, szociológiai és földrajzi arculata is a galaxisunk egyetlen lakható bolygójának. Május 30-án a népszerű, világjáró geológus, dr. Juhász Árpád A kék bolygó jövője című előadása kapcsán most úgy döntöttünk, összegyűjtünk 4 közkézen forgó elméletet a jövőről.
Sajnos szomorú hírünk van azoknak, akik optimistán tekintenek az eljövendő események elébe: a szakemberek legnagyobb hányada New Yorktól Londonon át Budapestig mind meghatározónak tartják az előttünk álló néhány év klímaváltozásra vonatkozó nemzetközi rendeleteit, és azok betartását, vagy be nem tartását, és szinte egyöntetűen fejezik ki aggodalmukat az iránt, vajon idejében vagyunk-e még ahhoz, hogy határozott, és kollektív lépéseket tegyünk, és gyermekeink, és unokáink ne egy tönkretett, és kiszipolyozott bolygót örököljenek majd tőlünk. Nézzünk akkor most 4 igencsak borúlátó elméletet az elkövetkező 30 évről.
2017-ben Gerd Leonhrad jövőkutató terjedelmes cikket fogalmazott arról, hogy jelenlegi számításai szerint miként fest majd a bolygónk ötven év múlva. Nézeteit osztja Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezetője is, aki egy szingularitás esemény bekövetkeztetét vetíti előre. Szerintük, mielőtt a mesterséges intelligenciák 2030-ra végérvényesek okosabbá válnak az embereknél, azért néhány relatív pozitívnak is tekinthető változás is bekövetkezik majd. Átlagban három hónappal nő évente az átlagéletkor, ami azt is jelenti, hogy ötven év múlva már nagyjából a 100 évet is megélhetjük az orvostudomány folyamatos fejlődése miatt. Az elektromos autók elterjedése miatt csökken a környezetszennyezés, ráadásul a városok csendesebbé, lakhatóbbá válnak, a gépeknek hála pedig átalakul a társadalom szerkezete és a lakott területek berendezkedése is, hiszen a legtöbb ember otthonából fog tudni dolgozni. Leonhrad szerint ez magával hozza majd a kertkultúra újjáéledését, és fellendíti az ember viszonyát a természethez, ám a munkakörülmények megváltozása miatt már húsz éven belül eltűnhet a jelenlegi munkakörök 70-80%-a.
A legtöbb klímakutató egyetért abban, hogy már nem csupán a klímaváltozás előszobájában vagyunk, sokkal inkább helyet foglaltunk a nappaliban. Az alapvető területi hőmérsékleti értékek megváltozása miatt Charles C. Mann tudományos újságíró szerint a már 2050-re nagyjából 10 milliárdra duzzadó földi lakosság megkezdi szisztematikus vándorlását a kellemesebb klímájú területek felé. Olyan területek foglalása lesz a cél, ahol még előreláthatólag 10 évvel később is elérhető lesz természetes módon víz, valamint elviselhető klíma, mely lehetőséget ad gazdasági célok megvalósítására. A szakértők szerint a politikailag vagy gazdaságilag instabil, harmadik világbeli országokban – ahol ma sem túl szívderítő a helyzet – a jövőben még nehezebb lesz, és a természeti és társadalmi hanyatlás elképesztő mélységeit mutatja majd meg. A Business Insider egyik klimatológiai cikke szerint Grönland például még 2100-ra is elviselhető klímát fog biztosítani, akárcsak Szibéria, míg az Egyesült Államokban jobbára az ország belső, északi, Kanadához közel eső részei lesznek igazán lakhatók, és ezáltal népszerűek.
Bizony, a politika még a Föld jövőjéből sem képes kivonni magát, ennek hatására nem csupán eszköze, de alakítója is lesz az évtizedek múlva fennálló világképnek. Jelenleg is érvényes trend, hogy a hatalom súlya nyugatról kelet felé tolódik, tudósok Kínát, Indiát, és a Közel-Keletet jósolják a jövő nagyhatalmainak, akiknek a szavai és törekvései alapvető nyomatékkal bírnak majd a nemzetközi ügyek alakításában. A gazdasági hatalom azonban előreláthatólag olyan gigantikus metropoliszokban tömörül majd, mint Tokió vagy épp New York, emiatt a helyi politika megerősödik, és nő az idegengyűlölet. Richard Watson jövőkutató szerint a gazdaság és politika visszatér a XX. század elején látott értékeihez, felerősödik a nacionalizmus és a tekintélyelvű politikai rendszer, miután pedig egyre nő a létbizonytalanság, ez kedvez a politikai paranoia, és félelemkeltés módszereinek, melyre már jelenleg is látunk élő példákat. Watson szerint ez utóbbi egyértelműen magával vonja majd a világtól való elfordulás igényét, és a tehetetlenség érzését, aminek hála az emberek már nem a jólétet, sokkal inkább a pillanatnyi boldogságot keresik majd.
Ezt már érintettük két ponttal feljebb, és ismét visszakanyarodunk a klímaváltozás hatásaihoz, itt ugyanis messze nem csupán arról van szó, hogy általánosságban megemelkedik a hőmérséklet. Ez a változás (1,5 Celsius fok emelkedésről beszélünk, melyet eredetileg 2100-ra jósoltak, de úgy fest 2030-ra bekövetkezik) egészen extrém időjárási ingadozásokat okoz majd, ahogy erre rávilágított Gavin Schmidt klímakutató, a NASA Goddard Intézetének munkatársa is. Megváltoznak a tengeráramlatok, a széljárások, melyek magukkal vonják az időjárási sémák átalakulásait világszerte. 2050-re a tengerszint emelkedése emberek százezreinek, talán millióinak életét teszi majd tönkre, és ahogy dr. Juhász Árpád is fogalmazott egy korábbi interjúnkban, felgyorsul a tengerek elsavasodása, mely felborítja a tengeri ökoszisztémát is, az pedig kétségtelenül hatással lesz a szárazföldi életre. Sűrűsödnek a hurrikánok, erdőtüzek és aszályok, Schmidt szerint pedig 2100-ra már a teljes szárazföldi területek 40%-a sivatagos pusztasággá válik majd. Ugyanebben a tanulmányában Schmidt megfogalmazza, hogy bizonyos „károk” már beleégtek a bolygó rendszerébe, ezek akkor is megmaradnak, ha most rögtön felhagyunk a levegő és a vízkészlet mérgezésével.
Álljon most itt egy szó szerinti idézet a már említett, dr. Juhász Árpáddal tavaly készített interjúnkból. Feltettük a kérdést a világjáró geológusnak, vajon, ha kikérnék a világ vezetői a véleményét, mit válaszolna?
„Természetesen nem lehet minden problémát egy év alatt megoldani, minden évben egy új jelenségre kéne koncentrálni. Első lépésként csökkenteni kell a szén-dioxid emissziót, ezt az ENSZ egyébként már megfogalmazta, konferenciák járultak hozzá, de sajnos egyetlen egy országnak, az Egyesült Államoknak a döntése – aki ugye a legnagyobb energiafogyasztó, és a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó Kína mellett – alapvetően megtorpedózna egy ilyen korábban kialakult közakaratot. Csak példaként mondom, hogy idén pl. a műanyagok bomlásáról és veszélyeiről szól rengeteg hír. Ebben közrejátszik, hogy a tiszta víz biztosítása azért is nehéz, mert a műanyagok bomlásából származó mikrorészecskék, amelyek szabad szemmel nem is láthatóak, még a tisztának tartott ivóvizet is egyre inkább szennyezik. Sőt, kiderült, hogy ahol a vizet a tengervíz lepárlásával, sótalanítással állítják elő bizonyos sivatagi országok tengerparti területein, ott az óceán vizéből ugyan kiválik az eljárás során a só, de ezek a részecskék benne maradnak. A PET-palackokból származó hatalmas szigetek sajnos épp az óceánnak a szén-dioxid megkötő funkcióját befolyásolják negatívan. Én azt gondolom, hogy minden évben egy konkrét dologra kell fókuszálni, erre nagyon jó alkalom a Föld napja, vagy a Víz napja, vagy a Környezetvédelmi világnap, melyek most már az egész bolygón tartott rendezvénysorozatnak felelnek meg, és ezeken mindig újabb és újabb konkrét részfeladatokat kell megfogalmazni, mert ha mindig csak úgy globálisan gondolkozunk, akkor nincsenek olyan irányelvek, amelyek megfelelően hathatnának a fiatalságra.”
Dr. Susan Kelleher évtizedek óta gyógyítja lelkiismeretesen az egzotikus állatokat
Egy sci-fi, melyet szívünk szerint kötelező olvasmánnyá tennénk.
Avagy miként fogalmazzák meg írók korunk égető problémáját.
Sarah Devos sorozata tökéletes választás kicsiknek.
Dr. Susan Kelleher évtizedek óta gyógyítja lelkiismeretesen az egzotikus állatokat
A háború általában jótékony hatással van a technológiára.
A mosolygós természetbúvár, aki csak önmagára nem figyelt eléggé.
A lételvesztésképtelenség ideájának megszületése, mint az arra való törekvés lehetett minden hiedelem legfőbb lelki-tudati bázisa.
A mélység úttörője, aki elementáris hatást gyakorolt a tengerkutatásra.