Legyőzte az Enigmát, de ez is kevésnek bizonyult – Alan Turing, a mesteri kódtörő

A XX. század eleji Nagy-Britanniában a XIX. századi előzményekhez hasonlóan a jogrendszer rendkívül szigorúan szabályozta a férfiak közötti  szexuális kapcsolatot. A homoszexuálisok elleni peres eljárások száma a hidegháború éveire csúcsosodott ki, amikor is többezer férfit fogtak perbe szexuális  együttlét, illetve annak gyanúja miatt. Közéjük tartozott a zseniális matematikus, Alan Turing is, aki nemcsak Nagy-Britannia, hanem a világ legjobb matematikusai közé tartozott, és akinek tudományos tevékenysége a legtöbb történész szerint legalább 2 évvel rövidítette le a második világháborút.

A brit jogrendszer az évszázadok során rendkívül szigorúan szabályozta az azonos neműek között létrejött szexuális kapcsolatokat. A középkor óta létező jelenséget VIII. Henrik  1533-ban kötél általi halállal rendelte büntetni, amely szabályozás egészen 1861-ig hatályban maradt, még 1835-ben is végeztek ki férfiakat a „szodómia” bűncselekménye miatt.  Az 1861-ben hatályba lépett törvény tíz évtől életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta a büntetési tételt, amelyet az 1885-ös Criminal Law Amendment Act két év kényszermunkával súlyosított fegyházbüntetésre változtatott. A jogszabály egyik leghíresebb áldozata a kiváló művész, Oscar Wilde volt.

Alan Turing (1912-1954)

A „homoszexuális” szót az 1920-as évek elején kezdték el használni a brit jogi és társadalmi nyelvben egy magyar származású író, Kertbeny Károly szóhasználata után. Az 1930-1940-es években a homoszexualitással kapcsolatos teljes elutasítás volt a jellemző a brit jogrendszerre. A még hatályban lévő 1885. évi Criminal Law Amendment Act büntetőjogi kategóriaként tekintett az azonos neműek kapcsolatára, melyet két év fegyházbüntetéssel és kényszermunkával rendelt büntetni.

A törvénnyel kapcsolatban az 1950-es években kezdtek felmerülni kétségek, amikor a híres matematikust, Alan Turingot elítélték és hormonkezelésnek vetették alá. 1954-ben a kormány éppen ezért egy bizottságot állított fel, mely a homoszexualitást és a prostitúciót volt hivatott elemezni és jogi megoldásokat találni rájuk. A bizottságot  Sir John (később Lord) Wolfenden  vezette.

Munkájuk hatására a homoszexualitás bűncselekménye korhatárhoz kötött lett és egyre inkább átkerült a büntetőjogból az orvostudomány területére, ahogy ezt később Alan Turing is megtapasztalhatta.

Turing az iskolában

Alan Mathison Turing 1912. június 23-án született. Matematikus, kódfejtő és a komputertechnika atyja volt, aki a II. világháború során megfejtette a híres Enigma-kódot is. Turing 1931-ben a cambridge-i King’s College-ben folytatta matematikai tanulmányait. Mindössze huszonkét éves volt, amikor sikerrel bizonyította be a központi határleoszlás tételét, egy évvel később pedig publikálta az „On Computable Numbers and an Application to the Entsheidungsproblem” című híres tanulmányát. Turing az egyetemen kriptológiával és matematikával foglalkozott, doktorátusát 1938-ban, huszonhat éves korában szerezte meg.

A II. világháború során a brit hírszerzés tehetetlen volt az Engimával szemben, amelynek feltörése a háború megrövidítését vagy akár végét jelenthette a szövetségesek számára.

1941-ben a britek elfogtak egy súlyosan megrongálódott U-110 tengeralattjárót, megszerezve a kódkönyvet, valamint egy haditengerészeti Enigma-gépet is. A Bletchley Parkba összehívott szakértő csapat Turing részvételével ekkor látott munkához és hozták létre a Turing-bomba néven elhíresült szerkezetet, amely egy kezdetleges számítógép volt. Ezzel fejtették meg a németek kódjait. Turingot az Enigma feltöréséért kitüntették. A háború után három évig a National Physical Laboratoriumban dolgozott az „Automatic Computing Engine” nevű programon. Elméleti munkákat publikált programozásról, és 1947-ben ő írt „Lecture on the Automatic Computing Engine” című tanulmányában a számítógépes intelligenciáról, ami megalapozta a mesterséges intelligencia tudományának kutatását. Akkor kialakított elméleteit a mai napig használják a számítástudományban, ahogy a biológiában és kémiában is.

Turing gépe

Turing karrierjének magánélete vetett véget. 1941-ben kérte meg munkatársnője, a szintén kriptográfusként dolgozó Joan Clarke kezét, de röviddel később felbontották az eljegyzést. Turing ugyanis meggondolta magát, és bevallotta Clarke-nak, hogy homoszexuális. 1951 decemberében találkozott a tizenkilenc éves munkásosztálybeli fiúval, Arnold Murray-vel. Meghívta ebédelni, ahol elbeszélgettek, majd meginvitálta a házába egy hétvégére. Legközelebb januárban találkoztak újra, s ekkor kezdődött a viszonyuk. Turing bizalma sajnos nem talált viszonzást: Murray egyszerű kisstílű tolvaj volt, aki először egy tízfontost emelt el Turing zsebéből, majd 1951. január 23-án közreműködött egy Turing házába történt betörésben.

A rendőrség azonosította az ujjlenyomatait és bár Turing hallgatott, nem tartott sokáig kideríteniük, hogy milyen kapcsolatban is álltak. Turingot vád alá helyzeték az 1885. évi Criminal Law Amendment Act 11. szakaszának megsértése (gross indecency, azaz súlyos szeméremsértés) miatt, mely alapján Oscar Wilde-ot is elítélték. 1952. március 31-én a Regina vs. Turing and Murray ügyben Murrayt börtönbüntetésre ítélték, Turinggal szemben azonban tanácstalanok voltak.

A bíróság végül választás elé állította: vagy börtönbe vonul, vagy hormonkezelésnek veti alá magát. Turing az utóbbit választotta, melynek során ösztrogéninjekciókat kapott.

Benedict Cumberbatch játszotta Turing szerepét a 2014-es Kódjátszmában

Mindössze 18 hónapig bírta ezt az életet, mely testileg-lelkileg is megtörte. 1954. június 7-én cianidmérgezés következtében hunyt el, ágya mellett egy almát találtak. A brit kormány 2009-ben bocsánatot kért Turingtól, majd II. Erzsébet 2013-ban királyi kegyelmet adott a tudósnak. 2015-ben Benedict Cumberbatch játszotta el Turing szerepét a nagy sikerű Kódjátszma (The Imitation Game) című filmben, melyért  Oscar-díjra jelölték a kódfejtő megformálásáért.

Benedict Cumberbatch ezt követően a királyi családot is megkérte, hogy támogassák azt a kezdeményezést, amely kegyelmet kér annak a negyvenkilencezer meleg férfinak, akiket a második világháborút követően – amikor a homoszexualitás még büntetendőnek számított – ítéltek el az Egyesült Királyságban.  A hercegi pár végül elutasította a kérelmet arra hivatkozva, hogy ez alapvetően egy kormányzati döntés, amelyet nekik nem áll módjukban kommentálni, de később II. Erzsébet királynő beszédében oldozta fel Turingot és társait és kért elnézést  a korona nevében. 2009. szeptember 11-én pedig ia brit kormányfő, Gordon Brown a Telegraph hasábjain is bocsánatot kért a mindenkori kormány nevében, amiért embertelenül bántak el Turinggal:

„A brit kormány és mindazok nevében, akik Alan munkájának köszönhetően szabadon élhetnek, teljes büszkeséggel mondhatom: sajnáljuk. Sokkal jobbat érdemeltél volna.”

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

Haláli hullák szerdája – Wednesday – Sorozatkritika

A rémesen vicces Addams-feldolgozás

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Főszereplői nélkül indult újra a 90-es évek egyik kultikus sci-fi sorozata

Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.