• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Neil deGrasse Tyson

Tudomány

  • 2020. július 3. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

Neil deGrasse Tyson – Aki tudja a világegyetem titkait, és el is meséli

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Napjainkban egyre több és több információt ismerünk meg az univerzummal kapcsolatban, számos galaxist, naprendszert és bolygót fedeznek fel korunk kiváló tudósai. Az évtizedekkel ezelőtt elképzelt tudományos-fantasztikus írások is egyre közelebb kerülnek a valósághoz. Az asztrofizika világa számos csodát tartogat azoknak, akik ismerik és még többet azok számára, akik nem. Sokan ennek a végeláthatatlan univerzumnak a felfedezésére és tanulmányozására tették fel életüket. Ők igazi úttörők fajunk történetében és jelenleg is azon fáradoznak, hogy közelebb hozzák az emberiséget a világmindenséghez mechanizmusainak megértéséhez. E törekvések két központi alakja manapság Elon Musk, és aktuális cikkünk főszereplője, a kiváló tudós, Neil deGrasse Tyson.

Tysont valószínűleg – vagy inkább remélhetőleg – senkinek nem kell bemutatni, hiszen korunk egyik legnépszerűbb asztrofizikusáról beszélünk. Számos televíziós szereplése mellett kiváló könyvek fűződnek a nevéhez az asztrofizika szerteágazó területeiről, tudománynépszerűsítő munkája pedig Carl Saganével vetekszik. Vajon miért is olyan népszerű ő sokak szemében, és mit láthatnak benne a laikusok, akikhez képes közelebb hozni a tudományos törekvéseket? Jelen írásban megpróbálok utánajárni e kérdésnek.

Neil deGrasse Tyson

Neil deGrasse Tyson

Egy tudós élete!

Tyson 1958. október 5-én született Manhattanben. Kemény gyermekkora volt, hiszen Bronxban nevelkedett, de ennek ellenére mindkét szülői ágon tudós felmenőkkel büszkélkedhetett. A Bronxi Tudományos Gimnáziumban végezte tanulmányait, ahol az iskolai birkózócsapat kapitánya volt. Pályaválasztására és életére óriási hatást gyakorolt egy sorsdöntő találkozás Carl Sagannal, és ez az esemény – saját elmondása szerint is – a mai napig meghatározó emlék és élmény az életében. Sagan annyira szimpatikusnak találta Tysont, hogy elhívta az egyik egyetemi előadására a Cornell Egyetemen. Ez a pillanat volt az, ami megerősítette benne azt, hogy ő maga is a kozmosz, a végeláthatatlan univerzum kutatásának szentelje az életét. Erről a pillanatról később a Kozmosz: Történetek a világegyetemről című sorozat első epizódjában is beszámol:

„Azt már tudtam, hogy tudós szeretnék lenni, de azon a délutánon Carltól azt is megtudtam, hogy milyen ember szeretnék lenni.”

Ez természetesen későbbi tanulmányait is befolyásolta. Fizikából a Harvard Egyetemen diplomázott 1980-ban, majd a mesterdiplomát 1983-ban szerezte meg csillagászatból a Texasi Egyetemen, Austinban. Később oktatni kezdett a Marylandi Egyetemen, majd 1991-ben doktorit szerzett asztrofizikából. Tyson a kutatómunkájában mindvégig a világűr megfigyelésének szentelte energiáit, így szinte egyenes út vezetett a NASA-hoz, ahol a hivatal egyik tanácsadói posztját töltötte be. Népszerűségének egyik fontos sarokköve nem csupán kozmosz iránti csodálat és tisztelet, hanem az ebből fakadó életszemlélet, mely igazán önazonossá és hitelessé tette már akkor, és teszi máig is a személyét.

Tyson a tudományos ismeretterjesztés szószólója

Tyson a tudományos ismeretterjesztés szószólója

A végtelenbe és tovább!

Jelenleg a New York-i Heyden Planetárium igazgatói posztján népszerűsége töretlen. A csillagászat szakértőjeként igen egyedi életszemlélettel bír a világ felé, ami kiadott munkáiban, televíziós szerepléseiben is visszatükröződik. Tyson igazán reális énképpel rendelkezik, hiszen az univerzum hatalmas gépezetében forgó apró fogaskerékként tekint saját magára, nem túlozva el önnön jelentőségét a világmindenség méretéhez mérve, ugyanakkor kiemelve, hogy munkája mégis e gépezet működését kell, hogy szolgálja. Könyveiben és előadásaiban is sokszor hivatkozik arra, milyen kicsi is az ember a hatalmas univerzumhoz képest és persze jó tudóshoz mérten ezt szemléletes, és a laikusok számára is közérthető, sőt, átélhető példákkal támasztja alá, hasonlatosan Richard Fenymanhoz.

Személyéből a környezete felé ráadó mélységes tisztelet teszi őt kiemelkedőbbé azon tudósok tömegénél, akik úgy érzik, birtokolnak, vagy irányítanak bármit is a természet rettentő erejéből.

Tyson sokszor szerepel televíziós műsorok vendégszereplőjeként, számtalan ismeretterjesztő kötet szerzője, aki törekvéseit tekintve valóban Carl Sagan és Stephen Hawking első számú örököse is egyben. Művei, mint a Ha felfal egy fekete lyuk és egyéb kozmikus komplikációk, a Terítéken a Világegyetem, Asztrofizika mindenkinek című kötetek stílusa az egyszerűségre és a humorra törekszik, mindezt úgy, hogy az olvasó valóban használható és hiteles ismeretekhez jusson az univerzummal kapcsolatban. Nem lő mellé, nem túloz és felettébb érdekes poénokkal és geek utalásokkal színesíti írásait. Ha valaki affinitást érez arra, hogy elmerüljön az asztrofizika tudományában, vagy csak közelebbről is megismerkedne bolygónk világmindenségben elfoglalt helyével, akkor mindenképp érdemes az előbbi könyvvel kezdeni. Ha még kezdők vagyunk e téren, akkor sincs gond, Tyson műveiben mindenki megtalálja a számítását.

Neil deGrasse Tyson

Neil deGrasse Tyson

Kozmosz a mindennapokra!

Terítéken a Világegyetem, Asztrofizika mindenkinek című kötet tökéletes címválasztással nyit. Neil deGrasse Tyson ezt a könyvet kifejezetten a kezdőknek és azoknak az embereknek írta, akiknek nincs ideje sokat olvasni vagy éppen nem tudnak, talán nem is szeretnének valós mélységeiben alábukni egy ilyen rendkívül összetett témának. Napjaink rohanó világában ennél jobb módszer nincs is egy kis klasszikus értelemben vett ismeretszerzésre. Nyelvezete könnyed, és ahogy a többi könyve is, telis-tele humoros példákkal, mindemellett azonban kellő komolysággal képes megtartani szakmaiságát, ám mégsem csap át eltúlzó fantasztikumba.

A könyvben Tyson megismerteti az olvasót az univerzum létrejöttével, leírja miképpen is zajlott a „Nagy Bumm” és milyen folyamatok mentek végbe közben. Hogyan jöttek létre a bolygók, köztünk a Föld, melyek voltak az első születő anyagok és mik alkotják az univerzumot, ráadásul mindezt a fizika, és az asztrofizika Newtonig visszavezethető történetére vetítve. Megismerkedhetünk a Kozmikus Háttérsugárzás felfedezésével, és azzal, milyen szerepe volt ebben egy madárfészeknek, kapunk egy kis információt a Hadron ütköztetőről és működésének miértjeiről, és persze a tudósokat nap, mint nap gondolkodásra késztető fekete anyagról is.

Mindezt könnyeden, annak a tudósnak az eltökéltségével, aki nem saját irodalmi hangjába, és elméleteibe, hanem az ismeretterjesztés fontosságába szerelmes.

A fekete lyuk

A fekete lyuk

Kapcsolódó cikkek

Bűn és erény – Alkimista allegóriák a Notre-Dame katedrálison?

Lehetséges, hogy a Notre-Dame szobrait eltérően értelmező két tábornak egyaránt igaza van?

A holtnak nyughely, a vadásznak préda – Sírrablók a nagyvilágban

A sírrablás a világ minden részén létező jelenség napjainkban is.

Michael Crichton

A tehetség sokrétű ereje – 5+1 világhírű író, akik tudósként kezdték

Orvos, biokémikus, fizikus, csillagász, és filológus, akik mind bestsellereket írtak.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A szatíra pápája – A 10 kedvenc regényünk Kurt Vonnegut műhelyéből

    Egy irodalmi zseni, aki nem tisztelt semmiféle határt.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. július 14.

    A feltaláló, aki forradalmasította a sci-fit, az irodalom mégis kiátkozta

    Egyesek szerint műfajteremtő zseni, mások szerint vakbuzgó dilettáns.

    • 2021. június 16.

    Bátorság és tudásvágy – 7 rendkívüli kalandor, akik Indiana Jones-t is lekörözik

    Régészek, felfedezők és kalandorok a valóságból, akik mind ihletői Indy alakjának.

    • 2021. június 9.

    Villámhárítótól a Függetlenségi Nyilatkozatig – Benjamin Franklin, az amerikai polihisztor

    Nyomdász, fizikus, filozófus, feltaláló, diplomata és sakkozó.

    • 2021. május 14.

    A tehetség sokrétű ereje – 5+1 világhírű író, akik tudósként kezdték

    Orvos, biokémikus, fizikus, csillagász, és filológus, akik mind bestsellereket írtak.

    • 2021. április 30.

    Az igazi Mulder ügynök – J. Allen Hynek és a harmadik típusú találkozások

    Egy különleges történet, mely többek közt az X-aktákat inspirálta.