Kovács Krisztián
2021. június 9. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

Villámhárítótól a Függetlenségi Nyilatkozatig – Benjamin Franklin, az amerikai polihisztor

Definíciója szerint a polihisztor olyan tudósembert jelöl, aki több, különböző tudományágban is maradandót képes alkotni. A fogalom fókusza persze sokat alakult az idők folyamán, elcsúszott, deformálódott, így manapság már nem kizárólag a tudományokban jártas szakemberekre használják, ám eredeti jelentése szerint mégis ebbe a csoportba szokás sorolni pl. Szokratészt, Platónt, Roger Bacont, Leonardo da Vincit, Karl Marxot, vagy Arthur Koestlert, illetve a magyarok közül pl. Herman Ottót, vagy épp Hajós Alfrédot.

Benjamin Franklin neve valahogy manapság is inkább politikai tevékenysége, és az Amerikai Egyesült Államok az anyaország, Angliától való függetlenedése kapcsán merül fel, pedig felsorolni is nehéz, hány különböző tudományágra volt kihatással élete és tevékenysége, és kevés olyan történelmi alakot ismerünk, akik a hétköznapi életre is olyan komoly benyomást tettek, melyek hatása még ma, a XXI. század elején, 315 évvel a születése után is visszhangzik. Íme, hát hat megkülönböztetett terület, melyek egészen másképp néznének ki ma Benjamin Franklin törekvései nélkül.

Kései portré Franklinről Forrás: wikipedia.org

Meteorológia

Az eredetileg nyomdászként dolgozó Franklin 1743-ban egy holdfogyatkozást kívánt megtekinteni, amit egy hirtelen jött vihar meghiúsított. Franklin, ahogy annak idején a legtöbben, úgy vélte, hogy a viharok irányát mindig az adott szélirány határozza meg, ám ezen az estén Franklin testvérétől megtudta, hogy a szélirány hiába mutatott Boston irányába, a vihar végül egészen más irányba haladt. Ez a megállapítás egészen új perspektívát adott a kor kezdetleges meteorológiai előrejelzéseinek. Később, 1770-ben történt, hogy Franklin, immáron postamesteri szolgálata közben megfigyelte, hogy bizonyos Európából érkező hajók két héttel korábban érkeznek meg, mint mások, hiába indulnak megközelítőleg ugyanakkor. Franklin hajóskapitányokkal, és bálnavadászhajók legénységével való személyes és levélben folytatott beszélgetéseken át arra következtetett, hogy létezik egy jelentős tengeri áramlat, ami az Egyesült Államok keleti partja mentén fut, majd onnan tovább az Atlanti-óceán felé, és ez segíti a kelet felé tartó hajókat. 1777-ben kiadott egy térképet is, a jelenséget pedig ma úgy ismerjük, mint a Golf-áramlat.

A Golf-áramlat Forrás: wikipedia.org

Fizika

Bármily furcsa is, bár léteztek korabeli megfigyelések a vihart kísérő időjárási jelenségekkel kapcsolatban, arra mégis Franklin következtetett először, hogy a villámlás nem más, mint elektromosság. Kísérleteit egy papírsárkány segítségével végezte, és éppen ezen kísérleten alapult később az általa leírt villámhárító elmélete, melyet lakóházak és hivatalok megvédésére kívánt alkalmazni, és amelyet mi is használunk a mai napig. Ugyancsak ő volt az, aki az elektromos áram kapcsán először használta a pozitív és negatív töltés kifejezéseket, a többek közt általa is igazolt ún. Franklin-Watson modell, mely úgy képzeli el az elektromosságot, mint egy minden létező, földi anyagban jelen lévő feszültséget, igencsak közel áll ahhoz, ahogyan ma tekintünk az elektromosságra. Ezzel együtt Franklin megfogalmazta a töltésmegmaradás törvényét is, kutatásaiért pedig 1753-ban a Király Társulat Copley-érmet adományozott neki, az elektromos töltés cgs-egységét pedig nem hiába adják meg ma is franklinben.

Villámhárító Forrás: www.glenwexler.com

Pszichológia

Bár maga a lélektan kifejezését még Franklin halála után évtizedekig nem használták, ahogy nem létezett megnevezve maga a tudományág sem, Franklin saját filozófiai elképzelésein át mégis megfogalmazott néhány lélektani alapelvet akkoriban. Törekvéseit 1743-ban az Amerikai Filozófiai Társaság megalapításával kívánta elősegíteni, és ennek kapcsán olyan később manipulációs technikává érő pszichológiai trükköket írt le, mint pl. szívességkérés varázsa, melyet ma már gyakran emlegetnek egyszerűen Franklin-effektusként. A trükk lényege, hogyha meg akarod nyerni egy olyan ember bizalmát, aki nem kedvel téged, kérj tőle egy egészen személyes szívességet, és amikor a másik ezt megteszi neked, hálásan köszönd meg. Egyrészt az emberek egy ilyen kérésre nem szívesen mondanak nemet, másrészt a procedúra elősegíti egyfajta bizalmi viszony, mintegy cinkosság kialakulását a két fél közt, oldva az addigi feszültséget.

Franklin-effektus Forrás: medium.com

Politika

Ez az a terület, aminek kapcsán a mai napig előszeretettel emlegetjük Franklin nevét, és lényegében ennek köszönheti azt is, hogy arcképe az amerikai százdolláros bankjegyet díszíti. Az amerikai függetlenségi háború után megválasztották Pennsylvania kormányzójává, mely hivatalért egyetlen fillért sem fogadott el fizetségül, ellenben lehetősége nyílt rá, hogy teljhatalmú megbízottként Londonban, mint az angol gyarmatok képviselője eljárjon az őt megválasztó polgárok érdekében. Miután sikerrel járta ki Franciaországban a francia hadsereg támogatását a függetlenedni kívánó amerikai gyarmatok részére Angliával szemben, ez meghátrálásra kényszerítette az anyaországot a fegyveres konfliktustól. Ennek eredményeként Franklin, több társával együtt kezdeményezte egy államalapító okirat papírra vetését, melyet ma az USA legfontosabb dokumentumaként ismerünk, és melyet Függetlenségi Nyilatkozatnak hívnak.

A Függetlenségi Nyilatkozat Forrás: www.stltoday.com

Oktatás

Kormányzói hivatalát kihasználva Franklin valóban az emberekért kezdett működni. Létrehozta az első tűzoltóságot, biztosítótársaságot, egyetemet és kórházat alapított. Létrehozott egy művelődési kört, valamint az első amerikai kölcsönkönyvtárat is. Elkötelezett híve volt a nők iskoláztatásának, a kultúra és az oktatás ingyenessé tételének. Szorgalmazta iskolai önképzőkörök kialakítását a hatékonyabb tehetséggondozás elősegítése érdekében, valamint határozottan pártolta az idegen nyelvek ismeretét. Ezen törekvéseiből kevés állta ki sajnos az idő próbáját, noha az tény, hogy az Egyesült Államok területén sok múzeum a mai napig nem szed belépődíjat, hanem a tárlat megtekintéséért tetszőleges mértékű adomány felajánlását várja csak el a látogatóktól.

Franklin szobra a Kongresszusi Könyvtár homlokzatán Forrás: wikipedia.com

Hétköznapi élet

Franklin több tucat hétköznapi használati eszköz feltalálója volt, noha soha, egyikre sem adott be szabadalmi kérvényt, nem foglalkoztatta a hírnév, vagy az ebből fakadó anyagi jutalom. Feltalálta a bifokális lencsét, a Franklin-kályhát, az üvegharmonikát, vagy épp a rugalmas katétert, ez utóbbit a mai napig használja az orvostudomány. Gazdaságossági szempontok alapján az ő ötlete volt 1784-es Egy gazdaságos tervezet című tudományos esszéjében a nyári időszámítás bevezetése, melynek létjogosultságáról bár manapság élénk viták folynak, egyelőre továbbra is érvényben van. Franklin önmagában is a 19. századi ipari forradalom előkészítője, az Egyesült Államok teljes 18. század közepi postaszolgálatának és forgalmának egyedüli megszervezője, ennek kapcsán az úthálózat fejlesztésének fő szószólója és kezdeményezője, a Pennsylvania Gazette című saját maga által alapított és szerkesztett lapjának hála pedig az emberek elsőszámú tájékoztatója.

A bifokális lencse Forrás: www.fi.edu

Franklin felírt egy 13 címszavas listát saját életének alakulása kapcsán, mely alighanem magyarázat nélkül is tökéletesen példázza, miként volt képes ez a férfi ezt a hihetetlenül szerteágazó teljesítmény letenni az asztalra. A lista sorrendben a következőképpen néz ki: 1. Mértékletesség 2. Csönd 3. Rend 4. Határozottság 5. Takarékosság 6. Szorgalom 7. Őszinteség 8. Igazság 9. Mérséklet 10. Tisztaság 11. Nyugalom 12. Makulátlanság 13. Alázat. Ugyanakkor Franklin hozzáteszi azt is, hogy mindezen erényeket fokozatosan kell életünkbe építeni, hogy aztán együtt hatékony és műkőképes egészet alkothassanak.