- Kovács Krisztián
- 2020. október 14. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
1996 után 24 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Queen újra a brit slágerlistákat élére álljon. A bravúr ezúttal egy Adam Lamberttel közös lemezzel sikerült, és bár tudjuk, hogy sok tőzsgyökeres ősrajongó mit tart a jelenlegi formációról, ez még úgy is nagy szó egy főleg pop- és elektronikus zene uralta könnyűzenei közegben, és éppen ezért úgy döntöttünk, nekünk is érdemes elővenni az egyik legnagyobb brit rocklegenda történetét, és végignézni, melyek szerintünk a végtelenül szerteágazó, de minden ízében egyedi karriertörténet csúcsalkotásai.
Abban egyetérthetünk, hogy Freddie Mercury, Brian May, John Deacon és Roger Taylor valami elképesztően egyedit alkotott a 70-es évek elejétől Mercury haláláig eltelt években, olyasmit, mely több generáció számára jelentette a belépőt a keményzenék kedvelőinek világába, és mely egyben utat mutatott zenészek és bandák számára a zenei kiteljesedés ösvényein. Ezúttal elővettük az életmű (számunkra) legjobb darabjait, és igyekszünk megválaszolni azt is, vajon melyek az adott lemezek legjobb dalai, így aki nem ismerné a legendát, reméljük, most közelebb csalogatjuk hozzá, aki pedig igen, abban kellemes nosztalgiát ébresztünk.
A lemez, melytől a Queen pályafutása új erőre kapott, és melyet lényegében az egy évvel korábbi, minden idők legjobb fellépésének minősített Live Aid szereplés hívott életre. A nyitó One Vision dal tulajdonképpen a Bob Geldof rendezte esemény himnusza is lehetne összefogásra és elfogadásra ösztönző szövegével, de ezen kívül is ikonikus dalok egész armadája hallható rajta. Emellett ez az utolsó lemez a csapat diszkográfiájában, melyet bemutató turné követett, és ennek kapcsán adta utolsó élő fellépését is a Queen a Kneebworth Parkban. Arról se feledkezzünk meg, hogy ez a körút juttatta el Freddie Mercury-t és társait a Vasfüggönyön túlra, melynek keretében csordultig megtöltötték a Népstadiont 1986 nyarán, és felcsendült a legendás Tavaszi szél vizet áraszt is.
Legjobb dalok: One Vision, Who Wants to Live Forever, Princes Of The Universe
Hihetetlenül eklektikus lemez, a kemény heavy metal daltól, a progresszív rockon át, egészen a gospelig rengeteg stílust magába olvaszt, mégis egységes egészet alkot. Érdekesség, hogy a maga korában a kritikusok meglehetősen mesterkéltnek, túlgondoltnak tartották, a különböző zenei ösvények felé tett kalandozásokat, és kísérleteket sem értékelték, melyben vélhetően nagy szerepe volt az egy évvel korábban megjelent A Night At The Operának, mely minden elvárást megváltoztatott, és magasabb szintre emelt a csapat körül. Az album úttörő egyébként a Queen-hangzás kialakításában is, ez a hangzáskép a korai albumok közül kétségkívül itt a leginkább letisztultabb.
Legjobb dalok: Tie Your Mother Down, Somebody to Love, White Man
Az együttes tagjai által másodikként hangszerelt album a diszkográfia két emblematikus slágerével nyit, a We Will Rock You egyszerű dallamaival, eget rengető alapjával, és gyilkos gitárszólójával, a We Are The Champions pedig sokat mondó szövegével egy egész nemzedék himnuszaivá váltak, és mind a mai napig a zenei popkultúra szerves részét képezik. A lemez egyébként az épp csúcsára érő punkmozgalom közepén jött ki, ennek apropóján a Sheer Heart Attack című dallal rögtön ki is gúnyolták a punk zene egyszerűségét. Többek közt az ehhez hasonló húzások miatt is elég vegyesen fogadták a kritikusok, de persze ahogy elődje esetében, úgy itt is az utókor kezdte igazán kiemelni az érdemeit.
Legjobb dalok: We Are The Champions, It’s Late, My Melancholy Blues
A már Freddie Mercury titkolt betegsége alatt készült lemez igazi csapatmunka, minden egyes dalban minden zenész közreműködik, éppen ezért nincsenek is külön dalszerzők feltüntetve a bookleten. Újabb eklektikus lemez a jóval egységesebb és rockosabb A Kind Of Magic után, néhány meglehetősen szürkére sikerült dallal körítve. Ami mégis kiemeli, az a többi szerzemény, melyek viszont olyan méregerősek, hogy nehéz is eldönteni, vajon ez, vagy az Innuendo az erősebb lemez-e a még Freddie életében megjelentek közül. Európában kimagasló fogadtatásra lelt a korong, bár a kritikák vegyesek voltak róla, és a legtöbben inkább Mercury feltételezett betegségéről beszéltek.
Legjobb dalok: I Want It All, Scandal, Breakthru
Az 1980-as album némelyest eltávolodást jelentett a korábbi albumoktól, mely leginkább a dalok keletkezésének munkamódszerében mutatkozott meg. A zenekar tagjai mindig is szerettek elbíbelődni a témákkal, hosszadalmasan, részletekbe menően kidolgozni a dallamokat, a hangzást, a szövegeket, ám ezúttal Reinhold Mack producernek hála minden sokkal gyorsabban ment, mint korábban valaha, így pedig egy korábban elképzelhetetlenül visszafogott album született a boszorkánykonyhában. A lemez sokszínűségébe belefért a funky és az R&B hangzás is, közeledve az épp aktuális trendekhez, aminek hála igen jelentős kereskedelmi sikert tudhatott a magáénak.
Legjobb dalok: Another One Bites The Dust, Crazy Little Thing Called Love, Dragon Attack
A Jazz a zenekar korai albumaihoz képest talán egységesebb, főleg hangzásvilágában, ám ennek ellenére igencsak változatos. Bár az együttes több emblematikus dala is felkerült a korongra, a kritikusok mégis ütötték-vágták, ahogy csak tudták, egy Rolling Stone-kritika egyenesen odáig ment, hogy fasisztának nevezte a bandát, a lemezt pedig hallgathatatlannak, manírosnak, és abszurdnak titulálta. Talán ez is közrejátszott abban, hogy az eladási mutatókban a várták gyengébben szerepelt, és az első egy évben „csak” 2 millió példányban kelt el világszerte, ugyanakkor jó útmutató a Queen munkásságának játékosságához, és önfeledtségéhez, rajta azzal a dallal, melyet egy zenei közvéleménykutatás a valaha volt legvidámabb dalnak szavazott meg.
Legjobb dalok: Fat Bottomed Girls, Don’t Stop Me Now, Bicycle Race
Az utolsó, még Mercury életében kiadott lemez, mely már jóval kedvezőbb kritikákat kapott, mint az eggyel korábbi The Miracle. A korong visszatérést jelentett a 70-es évekbeli, aprólékosan kidolgozott Queen-témák korszakához, jól jelzi ezt pl. a rendkívül baljós hangulatú nyitó és címadó dal is, mégis érezhető egyfajta fúzió a kezdőkorszak, illetve a 80-as évek szintetizátorral átfűtött lemezei közt. Az Innuendo szövegvilága talán az egyik legegységesebb a teljes diszkográfiát nézve, nagy részük önéletrajzi ihletésű, átszőve a nagyvilág éppen aktuális történéseivel, a kritika pedig, főleg Mercury halála után már úgy hivatkozott rá, mint egy sokrétű és nagyszerű pályafutás méltó lezárására.
Legjobb dalok: Innuendo, These Are the Days of Our Lives, The Show Must Go On
1982-ben a Queen kihozta talán leggyengébb soralbumát (mely annyira nem gyenge, mint amennyire leszedtek róla a keresztvizet), a Hot Space-t, és ezúttal a reakcióknak hála a következő lemez esetében újra rockosabb vizekre eveztek. Ennek eredménye a rendkívül egységes, és kimondottan gitárorientált, The Works lemez, mely koncertdalok egész armadáját hozta magával. Ezt a korabeli kritika is kiemelte, tovább hozzátette azt is, hogy mondanivalóban a Queen a 70-es évek eleje óta nem beszélt ennyire komoly dolgokról, és ez a keményebb zeneiséggel együtt mennyire kiváló összképet alkotott. A The Works lendülete egyenes utat mutatott a Live Aid sikerhez is.
Legjobb dalok: Hammer To Fall, Tear It Up, Is This The World We Created
Az utókor szerint egyértelműen a zenekar csúcsalkotása, olyan, mint a Pink Floyd esetében a The Dark Side Of The Moon. Mind stílusában, mind hangszerelésében, mint szövegeiben hihetetlenül szerteágazó, komplex, már-már progresszív benyomást keltő lemez, hihetetlenül emlékezetes dallamokkal, no és az életmű legfontosabb és egyik legjobb dalával. A lemez szinte minden létező listán szerepel, mely akár tematikusan, akár globálisan a XX. századi könnyűzene legemlékezetesebb albumait gyűjti csokorba, és nem hiába kapta a hamarosan mozikba kerülő film is innen a címét. Ez a lemez minden egyes hangjával önmagában definiálja a Queen együttest és annak halhatatlan zenéjét.
Legjobb dalok: Bohemian Rhapsody, ’39, Love Of My Life
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
1922. október 23-án született Frakk, Kukori és Kotkoda, Mazsola, Manócska és Tádé megálmodója, a József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg….
Sting 2022. szeptember 29-én emlékezetes koncertet adott Debrecenben
Sting 2022. szeptember 29-én emlékezetes koncertet adott Debrecenben
Egy fülbeszámóan ragadós világ a világslágereken túlról.
Minden idők egyik leghíresebb, magyar filmzeneszerzője.
Bűnügyi történetek az elmúlt 40 évből gitáron és dobon.
Williams a legnagyobbaktól tanult, és túlnőtt rajtuk.