
- Kovács Krisztián
- 2022. április 21. | Becsült olvasási idő: 5 perc
Ha tüzetesebben szemügyre vesszük, kis túlzással Hollywood aranykora hemzsegett a magyar, vagy magyar származású nevektől. Peter Lorre, Korda Zoltán, Lugosi Béla, Kertész Mihály, vagy az éppen 115 évvel ezelőtt született legendás zeneszerző, Rózsa Miklós mind-mind örökre bevésték nevüket az álomgyár halhatatlanjainak nagykönyvébe.
Rózsa Miklós 1907-ben született Budapesten, vegyészmérnöknek készült, Lipcsében járt egyetemre, miközben ezzel párhuzamosan zenei tanulmányokat folytatott, aztán előbb Párizsban, majd 1935-ben Londonban próbált szerencsét immáron két diplomával a zsebében. Egy évvel később írta első filmzenéjét a Jacques Feyder rendezte A páncél nélküli lovag című film számára, majd az egyre rosszabbra forduló hazai helyzet és zsidó származása miatt végül 1940-ben Hollywoodban telepedett le, és az elkövetkező 20-30 év egyik legnagyobb hatású filmzeneszerzőjévé vált.
A teljesség igénye nélkül az ő munkássága is inspirált olyan későbbi nagyságokat, mint Jerry Goldsmith, Elmer Berstein, John Williams, vagy Danny Elfman. Rózsa hosszúra nyúlt pályafutása alatt háromszor nyerte el az Oscar-díjat, előbb 1946-ban az Elbűvölve, 1948-ban a Kettős élet valamint 1959-ben a Ben-Hur című filmek zenéjéért. Íme most öt emlékezetes film, mely kétségtelenül nem lenne ugyanaz Rózsa Miklós kiváló zenéje nélkül.
Rózsa Miklós az Elbűvölve című filmért kapott díjjal 1946-ban
Mivel is kezdhetnénk, mint minden idők egyik legsikeresebb amerikai filmjével. Rózsa ennél a filmnél szakított a korában bevett hagyományokkal, a zenét nem arra használta, hogy a vásznon látható érzelmeket még inkább kihangsúlyozza, az arányokat okosan megfordította, így például az érzelmesebb jeleneteknél szinte alig szól zene, hogy ezáltal teret adhasson a színészek játékának. Rózsa, aki két hónapot szánt a zene megírására, kiválóan használta a zajokat, hagyta a hátteret érvényesülni, így többek közt a legendás kocsiverseny alatt sincs zene, mert úgy vélte, így átélhetőbb a verseny halálos feszültsége.
A feszültségkeltés nagymestere, Alfred Hitchcock egyik korai filmje 1945-ből, melyben Rózsa többek közt a híres álomjelenet kapcsán együtt dolgozott az azt vizuálisan megálmodó és megtervező Salvador Dalíval. Gregory Peck hipnózisának képei tökéletes összhangban kellett, hogy álljanak az azt kísérő zenével, így Rózsa igyekezett hangulatilag lekövetni a látszólag szürreális jelenetsort, amely olyan kiválóan sikert, hogy az Akadémia 1946-ban a legjobb filmzenéért járó Oscar-díjjal tüntette ki.
John Huston megteremtette a film noirt, aztán egyesek szerint az Aszfaltdzsungellel le is számolt vele, megteremtve a heist filmek zsánerét. A film azonban nem kizárólag Marilyn Monroe első komoly filmes szerepe, vagy kiváló történetvezetése kapcsán emlékezetes, hanem Rózsa Miklós a történetet, és a bűnözők életének látszólagos kilátástalanságát kihangsúlyozó zenéjéről is, mely gyakorlatilag szinte észrevétlenül simul bele a képsorok hátterébe, ugyanakkor megalapozza, és végig fenntartja azt a különleges hangulatot, mely miatt az Aszfaltdzsungel a noir történetének egyik legkiemelkedőbb darabjává válhatott.
Mervyn LeRoy 1951-es alkotása Henryk Sienkiewicz közvetve Nobel-díjjal jutalmazott regényét vitte vászonra Robert Taylor és Deborah Kerr főszereplésével, és tulajdonképpen a Technicolor színezéssel megteremtette az elkövetkező 20 évben divatos „szandálos” kosztümös, történelmi filmek divatját. Bár Rózsa később felrótta a rendezőnek, hogy számos általa írt motívumot nem használt fel, így is Oscar-jelölést kapott a Quo Vadis? zenéjéért, nem véletlenül. Rózsa korábbi zeneiskolai tanulmányaira, és ókori kézirattöredékekre alapozva igyekezett hangulatilag az ókori Rómához igazodó zenét írni.
Billy Wilder 1945-ös filmje ismét bizonyos szempontból korszakalkotó mű, hiszen az első amerikai alkotás, mely az alkoholistákat nem csetlő-botló, burleszkszerű mókás figuráknak ábrázolta, hanem igyekezett bemutatni a függőség bomlasztó hatását. Rózsa ismét mesterien alakította a zenét a történethez, felhasználva saját kora kezdetleges elektronikus zenei kísérleteit, amellyel kiválóan helyezkedik bele a főszereplő alkoholtól elbódult világába, és ez is közrejátszott abban, hogy bár a stúdió nem bízott a film sikerében, az végül négy Oscar-díjjal, és három további jelöléssel távozott a következő évi díjátadóról. Természetes Rózsa Miklós különleges zenéjét ezúttal is jelölték.
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
Sting 2022. szeptember 29-én emlékezetes koncertet adott Debrecenben
Egy fülbeszámóan ragadós világ a világslágereken túlról.
Bűnügyi történetek az elmúlt 40 évből gitáron és dobon.
Williams a legnagyobbaktól tanult, és túlnőtt rajtuk.