• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Rózsa Miklós (1907-1995)

Zene

Magyar dallamok Hollywoodban – 25 éve hunyt el a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Ha tüzetesebben szemügyre vesszük, kis túlzással Hollywood aranykora hemzsegett a magyar, vagy magyar származású nevektől. Peter Lorre, Korda Zoltán, Lugosi Béla, Kertész Mihály, vagy az éppen ma 25 évvel ezelőtt elhunyt legendás zeneszerző, Rózsa Miklós mind-mind örökre bevésték nevüket az álomgyár halhatatlanjainak nagykönyvébe.

Rózsa Miklós (1907-1995)

Rózsa Miklós (1907-1995)

Rózsa Miklós 1907-ben született Budapesten, vegyészmérnöknek készült, Lipcsében járt egyetemre, miközben ezzel párhuzamosan zenei tanulmányokat folytatott, aztán előbb Párizsban, majd 1935-ben Londonban próbált szerencsét immáron két diplomával a zsebében. Egy évvel később írta első filmzenéjét a Jacques Feyder rendezte A páncél nélküli lovag című film számára, majd az egyre rosszabbra forduló hazai helyzet és zsidó származása miatt végül 1940-ben Hollywoodban telepedett le, és az elkövetkező 20-30 év egyik legnagyobb hatású filmzeneszerzőjévé vált.

A teljesség igénye nélkül az ő munkássága is inspirált olyan későbbi nagyságokat, mint Jerry Goldsmith, Elmer Berstein, John Williams, vagy Danny Elfman. Rózsa hosszúra nyúlt pályafutása alatt háromszor nyerte el az Oscar-díjat, előbb 1946-ban az Elbűvölve, 1948-ban a Kettős élet valamint 1959-ben a Ben-Hur című filmek zenéjéért. Íme most öt emlékezetes film, mely kétségtelenül nem lenne ugyanaz Rózsa Miklós kiváló zenéje nélkül.

Rózsa Miklós az Elbűvölve című filmért kapott díjjal 1946-ban

Rózsa Miklós az Elbűvölve című filmért kapott díjjal 1946-ban

Ben-Hur

Mivel is kezdhetnénk, mint minden idők egyik legsikeresebb amerikai filmjével. Rózsa ennél a filmnél szakított a korában bevett hagyományokkal, a zenét nem arra használta, hogy a vásznon látható érzelmeket még inkább kihangsúlyozza, az arányokat okosan megfordította, így például az érzelmesebb jeleneteknél szinte alig szól zene, hogy ezáltal teret adhasson a színészek játékának. Rózsa, aki két hónapot szánt a zene megírására, kiválóan használta a zajokat, hagyta a hátteret érvényesülni, így többek közt a legendás kocsiverseny alatt sincs zene, mert úgy vélte, így átélhetőbb a verseny halálos feszültsége.

Elbűvölve

A feszültségkeltés nagymestere, Alfred Hitchcock egyik korai filmje 1945-ből, melyben Rózsa többek közt a híres álomjelenet kapcsán együtt dolgozott az azt vizuálisan megálmodó és megtervező Salvador Dalíval. Gregory Peck hipnózisának képei tökéletes összhangban kellett, hogy álljanak az azt kísérő zenével, így Rózsa igyekezett hangulatilag lekövetni a látszólag szürreális jelenetsort, amely olyan kiválóan sikert, hogy az Akadémia 1946-ban a legjobb filmzenéért járó Oscar-díjjal tüntette ki.

Aszfaltdzsungel

John Huston megteremtette a film noirt, aztán egyesek szerint az Aszfaltdzsungellel le is számolt vele, megteremtve a heist filmek zsánerét. A film azonban nem kizárólag Marilyn Monroe első komoly filmes szerepe, vagy kiváló történetvezetése kapcsán emlékezetes, hanem Rózsa Miklós a történetet, és a bűnözők életének látszólagos kilátástalanságát kihangsúlyozó zenéjéről is, mely gyakorlatilag szinte észrevétlenül simul bele a képsorok hátterébe, ugyanakkor megalapozza, és végig fenntartja azt a különleges hangulatot, mely miatt az Aszfaltdzsungel a noir történetének egyik legkiemelkedőbb darabjává válhatott.

Quo Vadis?

Mervyn LeRoy 1951-es alkotása Henryk Sienkiewicz közvetve Nobel-díjjal jutalmazott regényét vitte vászonra Robert Taylor és Deborah Kerr főszereplésével, és tulajdonképpen a Technicolor színezéssel megteremtette az elkövetkező 20 évben divatos „szandálos” kosztümös, történelmi filmek divatját. Bár Rózsa később felrótta a rendezőnek, hogy számos általa írt motívumot nem használt fel, így is Oscar-jelölést kapott a Quo Vadis? zenéjéért, nem véletlenül. Rózsa korábbi zeneiskolai tanulmányaira, és ókori kézirattöredékekre alapozva igyekezett hangulatilag az ókori Rómához igazodó zenét írni.

Férfiszenvedély

Billy Wilder 1945-ös filmje ismét bizonyos szempontból korszakalkotó mű, hiszen az első amerikai alkotás, mely az alkoholistákat nem csetlő-botló, burleszkszerű mókás figuráknak ábrázolta, hanem igyekezett bemutatni a függőség bomlasztó hatását. Rózsa ismét mesterien alakította a zenét a történethez, felhasználva saját kora kezdetleges elektronikus zenei kísérleteit, amellyel kiválóan helyezkedik bele a főszereplő alkoholtól elbódult világába, és ez is közrejátszott abban, hogy bár a stúdió nem bízott a film sikerében, az végül négy Oscar-díjjal, és három további jelöléssel távozott a következő évi díjátadóról. Természetes Rózsa Miklós különleges zenéjét ezúttal is jelölték.

Kapcsolódó cikkek

A szerkesztőség kedvenc szatírái

7 társadalmi szatíra, mely megbotránkoztat, elgondolkodtat, megnevettet

A vígjáték keveset használt, de általában nagyot szóló zsánere.

Búcsú Hollywoodtól – 9 elfeledett színész, aki egykor igazi sztárnak számított

Hollywood olykor meglehetősen zordan bánik egykori kegyeltjeivel.

Indiana Jones nyomában

Bátorság és tudásvágy – 7 rendkívüli kalandor, akik Indiana Jones-t is lekörözik

Régészek, felfedezők és kalandorok a valóságból, akik mind ihletői Indy alakjának.

Clive Owen lesz Bill Clinton

Clive Owen Bill Clintonként igyekszik majd megúszni a Lewinsky-botrány

Az American Crime Story ezúttal Golden Globe-díjas színészt igazolt az új évadra.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A cornish-i száműzött maga volt regénye főszereplője – J. D. Salinger-portré

    Avagy egy különleges élet, melyben a mű nagyobbá vált szerzőjénél.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. május 19.

    Nagyon fontos, hogy az ember ne felejtse el, mennyi jóindulat van a világban – Mark Knopfler és a Dire Straits

    A Dire Straits a rockzene egyik alapköve, akiknek zenéje ma is aktuális.

    • 2021. április 29.

    MTV rocksztárból Grammy-jelölt balett szerző – Kip Winger-portré

    Csúcsról a pokolba, onnan pedig újra fel, ezúttal egy másfajta csúcsra.

    • 2021. április 20.

    Örömzene a Sunset Stripen – 10 legendás glam metal album

    Avagy az étvized, amikor a könnyűzenei élet legmeghatározóbb stílusa a rockzene volt.

    • 2021. április 9.

    Műfajokon átívelő láthatatlan érintés – A 10 kedvenc Genesis-lemezünk

    A Genesis munkássága a könnyűzene megkerülhetetlen mérföldköve.

    • 2021. március 29.

    Magyarock Amerikában – Magyar zenészek, akik megcsinálták a szerencséjüket a tengerentúlon

    Nem is olyan lehetetlen boldogulni a legnagyobb zenei piacon.