
- Kovács Krisztián
- 2021. április 29. | Becsült olvasási idő: 7 perc
Szerencsére számtalan kitűnő művész és tudós akad, akikre ráaggatható a „kitartás szobra” jelző, csupa olyan név, akik példaképéül szolgálhatnak felnövekvő generációknak, elég, hacsak a néhány éve elhunyt zseniális elméleti fizikust, Stephen Hawkingot említem, aki már bőven az ALS-től leromlott állapotában írta meg kultikus műveit, köztük az Idő rövid történetét. Vagy például, hogy egy másik területet érintsünk, ott van Keanu Reeves, akinek életét megannyi tragédia árnyékolta be, egy halva született gyermek, egy elveszített feleség, egy beteg lánytestvér, és mindemellett tudott empatikus és szerény maradni egy olyan világban, ahol ez már nem feltétlenül elvárás azoktól, akik dollármilliókat kapnak kézhez.
A zene világa is kitermeli a maga legendáit, életutakat, tragédiákkal, és csalódásokkal, talpraállásokkal, és kitartással szegélyezve, mely egyébként bizonyos szempontból a legcsekélyebb mértékben sem másabb, mint azok a játszmák és élmények, melyeken mindannyian átesünk életünk során, de miután ezek az emberek mindezt a reflektorfényben teszik, egy-egy különleges pályafutás számunkra is inspirációt jelenthet. Ezúttal az egykori MTV-ikonból lett Grammy-re jelölt balett szerzőt, Kip Wingert emelném kig, és akinek életét nagy hirtelen 7 részre bontottam, melynek vonalait összekötve egy egészen különleges pályagörbét kapunk.
Kip Winger Forrás: www.billboard.com
Hogy Kip tehetséges muzsikus, de hogy minimum ott a szikra a kezében, és a fejében, viszonylag korán kiderült. Talán a jó vérvonal is az oka, hiszen Kip zenésszülők gyermeke, édesapja Paul Winger igencsak keresett jazz bőgős, úgyhogy mondhatjuk, hogy a fiúba első perctől plántálnák a dallamok feltétlen szeretetét, 16 évesen már Debussy és Stravinsky darabjait tanulmányozta. „A szüleimnek jazz triója volt, szóval a házunk maga volt a zene. Basszusgitáron viszont Paul McCartney miatt kezdtem el játszani.” Az igazi lehetőséget mégis egy másik gyerekkori szerelem hozta el, a Led Zeppelin, és a rockzenei vonal. 1984-ben lehetősége nyílt dalt írni a hard rockban utazó Kix számára, a Midnight Dynamite című albumra, majd egy évvel később csatlakozhatott Alice Cooper zenekarához session zenészként. Ugyan Alice épp nem volt a csúcson ekkortájt, a nagy visszatérést jelentő, Desmond Childdal közös Trash lemez még odébb volt, mégis a munka két dolgot is eredményezett Kip életében. Egyrészt látta és megismerte, hogyan is működik a rockzene üzleti oldala, milyen lemondásokkal, és megalkuvásokkal jár, másrészt rájött arra is, hogy többet akar, mint bérzenészként muzsikálni.
Apjával, Paul Wingerrel Forrás: www.sanfranciscoballetorchestra.org
Kip még az Alice Cooperrel töltött idő előtt dolgozott közösen Reb Beach-csel Fiona Flannigan lemezén, ráadásul nem csak vele, hanem Beau Hill-lel is, aki később a Winger első két albumának producere lett, Cooper turnébandájában pedig megismerkedett Paul Taylorral, aki aztán később billentyűsként szegődött a csapatához. Miután visszatért New Yorkba, a dolgok tulajdonképpen hamar összeálltak, csatlakozott hozzájuk Rod Morgenstein dobos, és megalakult a Sahara. Persze, ahogy az lenni szokott a nyolcvanas évek végének rockzenekari dömpingjében, kiderült, hogy ilyen néven létezik már egy másik banda, így végül épp Alice Cooper javaslatára egyszerűen csak Wingerre módosították a nevüket, és nekiláttak első albumuknak, mely végül a zenekarról kapva nevét 1988-ban került a boltokba.
Ahogy az a glam metal-érában lenni szokott, az első album óriási sikert is aratott, kétmillió példányban talált gazdára, az olyan sikerdalok, mint a Seventeen, vagy a Hungry pedig megjelentek klipesítve az MTV-n, miután pedig fiatal és jó kiállású bandáról beszélünk, akik ráadásul méregerős dalokat írtak, a közönség hamar megismerte és megszerette őket, a csapat pedig többezres arénákban játszott szerte a világon. Kip persze nem elégedett meg ennyivel, a Beau Hillnek köszönhetően igencsak popos megszólalású album után más vizekre igyekezett evezni, így következett el a folytatás, In The Heart Of The Young címmel 1990-ben, mely ismét egy sor iszonyatosan erős slágert fialt, és bár a hangzás némileg szigorodott, nagyobb változásról inkább a dalszerkesztésben beszélhetünk, Kip ugyanis tudatosan progresszívebb irányba kívánta terelni a bandát. „Eleinte nem volt konkrét célunk, arra meg senki sem számított, hogy kétmillió példányt adnak el az első lemezből. De valahogy rögtön utána jelzett is az iránytűnk, hogy második nekifutásra másfelé kell mennünk.”
1991-ben megjelent a Metallica sors- és műfajfordító lemeze, a gigantikus sikert aratott Fekete Album. James Hetfieldék történetük első igazi balladájára, a mindenki által ismert Nothing Else Matters című dalra persze klipet is forgattak, melyben az látható, ahogy a banda dobosa, Lars Ulrich darts táblának használja Kip fotóját. Nagyjából ezzel párhuzamosan a Beavis and Butt-head című Mike Judge-sorozatban megjelent egy Stewart nevű karakter, aki Winger pólót viselt, és aki az ügyeletes nyomi srác volt, akit a két főszereplő halálba cikizett. Kip a mai napig csak gyanakszik rá, miért éppen ők kapták az ehhez hasonló mocskolódásokat annak idején: „Talán a balettos múltam tehetett róla, mert ez meghatározta a színpadi mozgásomat is.” Kétségtelen, hogy ha közvetve is, de ezek is jelezték a rockzenei fronton fújdogáló új szeleket, melyek végül lesöpörték a glam metalt, hogy a helyébe a Nirvana fémjelezte grudge kerüljön. A sors iróniája, hogy a Winger ekkor készítette el Pull címre keresztelt harmadik, és egyben legjobb lemezét, mely akkor viszont már szinte senki nem érdekelt, a megváltozott zenei trendek közt pedig a banda is úgy döntött, megannyi kortársához hasonlóan, hogy szünetet tart, mely aztán hosszabbra nyúlt, mint gondolták volna.
Az MTV fénykorában Forrás: www.kickstarter.com
Kip Új-Mexikóba költözött, hogy a szólókarrierjére koncentráljon, beiratkozott Albuquerque-ben a New Mexico University-re, hogy komolyzenei tanulmányokat is folytasson. Ahogy egy interjúban mondta: „Tudod, nem szoktam sokat olvasni, de ha zeneelméletről van szó, sokat olvasok, afféle zeneszerző geek vagyok.” 1996-ban aztán váratlanul bekövetkezett a tragédia. Felesége Beatrice egy szerencsétlen autóbalesetben életét vesztette az év novemberében. Kip és Beatrice 1991 szeptemberében házasodtak össze, a hölgy kitartott férje mellett akkor is, mikor a zenei színtér átalakulásának hála a Winger kikerült az érdeklődés középpontjából, Kip tehát nem csak a társát, de egyértelműen a támaszát is elveszítette. Tulajdonképpen a nulláról kellett újraépíteni magát, azonban szó sem volt róla, hogy feladja. Felesége halálát követően kezdett el dolgozni első szólóalbumán, mely a thisconversationfeelslikeadream címet kapta, és 1997-ben jelent meg. Az album egészen más zenei vonalat képvisel, mint az anyabanda, lírai, megható, komplex, és zseniális zene, melynek megírása terápiaként is szolgálta Kipet, aki ennek köszönhetően tudott talpra állni, és feldolgozni gyászát.
A 2000-es évek elején a 80-as évek végének glam metal bandái mozgolódni kezdtek, a piac újra befogadóvá vált feléjük, így afféle nosztalgiaturnék indultak, melynek hatására Kip is felélesztette a Wingert, és becsatlakoztak a Poison turnéjába. A körút elképesztő sikerrel zárult, Kip és társai ismét érezték magukban az erőt és az ambíciót, így pár éven belül, egészen pontosan 2006-ban kijött a negyedik Winger-album, újabb három évre rá pedig az ötödik. Utóbbi, Karma címmel már egy egészen más szintet is képvisel, mint a közel húsz évvel korábban készült lemezek, erőteljes, progresszív, igazi mestermunka. Kip ráadásul nem hagyott fel szólópályájával sem, megtalálta a tökéletes egyensúlyt a két terület közt, és 2000-ben, majd 2008-ban is kihozott egy-egy önálló albumot, melyek a fájdalmasan gyönyörű 97-es első album nyomvonalát követték, ráadásul végre belefoghatott abba, amire hosszú-hosszú évek óta készült, tanult és edzette magát.
A 2016-os Grammy-díj átadó ünnepségén Forrás: m.aceshowbiz.com
Sokáig kevesen tudták róla, hogy Kip gyerekként balettozott, a komolyzene szeretete és a későbbi komolyzenei tanulmányok motivációja ebben gyökeredzett, mégis majdnem ötven éves koráig kellett várnia, hogy az ezzel kapcsolatos álmait megvalósíthassa, akkor azonban – bármennyire is ódzkodtak tőle a kortársak, kiderült – hogy ebben is iszonyatos tehetséggel bír. A San Francisco Balett Orchestra számára írt komolyzenei darabok, mint a Ghost, a Conversations With Nijinsky, vagy az A Parting Grace még a vájtfülű komolyzeneszakértőket is elismerésre ösztönözték, erre pedig kiváló bizonyíték, hogy Kipet Grammy-díjra jelölték 2016-ban, ám már nem rocksztárként, hanem a komolyzenei kategóriában. Ahogy ő fogalmazott egy Los Angeles Times-nak adott interjúban: „Sok rosszat kaptunk a nyakunkba a zenekarral és én személyesen is az MTV-vel. A legironikusabb, hogy egész életemben két dolgot akartam csinálni: zenét tanulni és zenét írni. Éppen ezért ironikus, hogy a mai napig pózer figuraként tekintenek rám a ’80-as évekből, de nagyon büszke vagyok rá, hogy végig kitartottam az elképzeléseim mellett, és mentem előre. Ilyen vagyok, és még ma is ez a legfontosabb.”
Hát ezért mondom azt, hogy Kip Winger egy zseni, és példakép is egyben. A végére pedig álljon itt az én egyik kedvenc dalom tőle, a Winger 1990-es In The Heart Of The Young című lemezéről.
Sting 2022. szeptember 29-én emlékezetes koncertet adott Debrecenben
Korunk egyik legkeresettebb filmzeneszerzője az áprilisi koncert után újra visszatér a magyar fővárosba.
A kötet idehaza is megjelenik még idén szeptemberben.
1992. április 24-e Freddie Mercury legendájának ünnepe volt.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A Star Wars: Andor előzménysorozata a Zsivány egyes előzményfilmnek, és nem biztos, hogy indokolt volt a Disney-nek ennyire a távolba révednie.
Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.